Szófaj: főnév
Jelentése:
- Képességek, szaktudás. Olyan kvalitások és ismeretek, amelyek lehetővé teszik egy személy számára egy adott tevékenység szakszerű elvégzését.
Források:
dictionary.cambridge.org
Jelentése példamondatokkal
- Minden új munka megköveteli az adott területhez kapcsolódó speciális készségek elsajátítását.
- A nyelvtanulás során szerzett készségek segítenek abban, hogy könnyebben kommunikáljunk más kultúrák embereivel.
Eredete
A „skills” szó egy régi angol kifejezésből, a „sċēla” szóból származik, amely a skandináv ‘skil’ szóból ered. Eredetileg a „megosztás” vagy „különbségtétel” jelentésében használták, ám az idők során a jelentése módosult, és inkább a szakértelemre, képességre vonatkozik.
Történeti és kulturális vonatkozás
Történelmileg a „skills”, azaz a készségek kulcsfontosságú szerepet játszottak a munkamegosztásban és szakosodásban. Az ipari forradalom idején a szakértelem és tapasztalat jelentősége növekedett, ami gyakran meghatározta az egyén társadalmi státuszát és anyagi helyzetét. A modern technológiai korszakban pedig a készségek folyamatos fejlesztése vált elengedhetetlenné a munka világában való érvényesüléshez, hiszen a dinamikusan változó környezet megköveteli az alkalmazkodást és az élethosszig tartó tanulást.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Egy gyakori tévhit a „skills” szóval kapcsolatban az, hogy egyesek csak technikai vagy szakmai képességekre korlátozzák annak használatát. Valójában a „skills” kifejezés magába foglalhatja a puha készségeket is, mint például a kommunikáció, problémamegoldás vagy csapatmunka. Egy másik tévhit, hogy a „skills” mindig csak tapasztalt szakembereket érint, miközben a készségek fejlesztése minden szinten fontos, legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt szakemberekről.
Összehasonlítás és kontraszt
A „skills” ellentétben állhat más fogalmakkal, mint például a „qualifications” (képesítések), amelyek formális oktatási vagy képzési bizonyítványokat jelentenek. Míg a „skills” megszerzéséhez gyakran gyakorlati tapasztalat szükséges, addig a képesítések strukturált oktatási programokon keresztül szerzett ismeretek alapján ítélhetők meg. Továbbá, a „skills” különbözik a „talent” (tehetség) fogalmától, ahol a tehetség inkább veleszületett adottságnak tekinthető.
Példák összehasonlításra:
- Technikai készségek vs. puha készségek – míg a technikai készségek konkrét feladatokra, mint például programozás vagy gépkezelés, vonatkoznak, addig a puha készségek a személyek közötti kapcsolatokra és kommunikációra fókuszálnak.
- Belső képességek vs. tanult készségek – belső képességek, mint a kreativitás, gyakran természetes hajlamok, míg a tanult készségek, mint a nyelvtudás, formális tanulás révén fejlődnek.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- „Skillset” – az összesített készségek összessége, amellyel valaki rendelkezik.
- „Competence” – kompetencia, amely egy adott feladat végrehajtásához szükséges tudást és készségeket jelenti.
Szinonimák:
- „Abilities” – képességek, amelyek gyakran a „skills” szinonimájaként használatosak bizonyos kontextusokban.
- „Proficiencies” – jártasságok, amelyek szintén utalhatnak valamilyen tevékenység végzésére.
Ellentéte
- „Incompetence” – alkalmatlanság vagy elégtelen képesség egy adott feladat végrehajtására.
- „Inability” – képtelenség egy adott skill vagy képesség birtoklására vagy alkalmazására.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „skills” szó az angol nyelvből származik, és magyar jelentése „készségek” vagy „képességek”. Gyakorlati használata során többféle kontextusban előfordulhat. Az üzleti életben például fontosak a kommunikációs készségek és a problémamegoldó képességek. Az oktatásban a tanulóknak különféle készségeket kell elsajátítaniuk, mint például az írási vagy számtani készségek. Informatikai területen a technikai készségek, mint például a programozási ismeretek kulcsszerepet játszanak.
Érdekesség:
Érdekes tény, hogy a „skills” szó eredete az óészaki „skil” szóból vezethető vissza, amely „megkülönböztetést” vagy „ügyességet” jelentett. A középkorban ez a szó különösképpen a kézműves mesterségeket jelölte. Az idő múlásával a készségek iránti igény nemcsak a fizikai, hanem a kognitív képességekre is kiterjedt, ami jelentősen formálta mai modern értelmezését. A digitális korban az új készségek elsajátítása, mint például a kódolási ismeretek, kiemelkedően fontos a munkaerőpiacon.