Szófaj: melléknév
Jelentése:
- A valóságnak megfelelően, tárgyilagosan ítélő vagy gondolkodó; a valóságra összpontosít.
- Olyan művészeti vagy irodalmi stílus, amely hűen próbálja ábrázolni a valóságot.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A tanár realista megközelítést alkalmazott, amikor a diákok problémáit próbálta megérteni.
- A festmény realista stílusban készült, aprólékosan kidolgozott részletekkel.
Eredete
A „realista” szó a latin „realis” szóból származik, ami a „valóságos, tényleges” jelentésű. A XIX. században kezdett elterjedni művészeti irányzatként is, amely a valóság pontos ábrázolását tűzte ki célul.
Történeti és kulturális vonatkozás
A realizmus mint művészeti és irodalmi irányzat a XIX. század közepén jelent meg, különösen Franciaországban, válaszként a romantizmus idealizált világképére. A realista művészek és írók célja az volt, hogy a társadalom mindennapi életét és problémáit tükrözzék, objektív és igaz módon. Ebben az időszakban olyan írók nevével azonosították, mint Gustave Flaubert vagy Lev Tolsztoj.
Realista jelentése
A „realista” kifejezés arra utal, aki vagy ami a valóság tényeivel és körülményeivel szembenéz, a gyakorlati és tényleges dolgokra összpontosít. A realista szemlélet a tényszerűséget, objektív megközelítést és gyakorlatiasságot helyezi előtérbe, háttérbe szorítva az illúziókat vagy az idealizmust. A művészetben és irodalomban a realizmus stílusát hívják így, amely a hétköznapi valóság ábrázolására törekszik.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Sokan összekeverhetik a „realista” kifejezést a pesszimista hozzáállással, azt gondolva, hogy a realista mindig a legrosszabb kimeneteleket várja el. Valójában a realista a tényszerű, semleges és objektív megközelítést részesíti előnyben, ami nem ugyanaz, mint a negatív várakozás.
Összehasonlítás és kontraszt
A realista megközelítés ellentétben áll az idealista megközelítéssel. Míg a realista kötődik a tapasztalati valósághoz, addig az idealista az eszmék, elvek és jövőképek alapján értékeli a világot. A realista gyakorlati lépéseket részesít előnyben, míg az idealista gazdag képzelőerővel és reményekkel dolgozik.
Példák összehasonlításra:
- Realista: Az oktatási programot a jelenlegi erőforrásokhoz és szükségletekhez igazítja.
- Idealista: Az oktatási programot egy utópisztikus jövőkép alapján tervezi meg.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Realizmus
- Realitás
- Reális
Szinonimák:
- Tárgyilagos
- Objektív
- Gyakorlati
Ellentéte
- Idealista
- Ábrándozó
- Illúziókat kergető
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „realista” kifejezés több különböző területen is használt, a valóság pontos ábrázolását és megértését hangsúlyozva. A legáltalánosabb értelemben mindennapi beszélgetésekben olyan emberekre utalunk, akik a helyzeteket azok valódi körülményeikben látják és nem engednek teret az idealizmusnak vagy az illúzióknak. A művészeti világban a realizmus egy olyan irányzat, amely a 19. század közepén vált népszerűvé, célja a mindennapi élet és a természet hiteles és részletes ábrázolása. Ezen kívül, az irodalmi realizmus a társadalmi valóságok és kihívások valósághű bemutatására törekszik, kerülve a romantikus idealizációt. Politikai kontextusban a realizmus egy elmélet a nemzetközi kapcsolatokban, amely szerint az államok saját érdekeiket követik, a hatalom pedig központi szerepet játszik a nemzetközi politikában.
Érdekesség:
A „realista” szó gyakran összetévesztésre adhat okot, ugyanis az emberek hajlamosak a kifejezést negatív konnotációval társítani, oly annál inkább, amikor ez cinizmussal vagy pesszimizmussal keveredik. Eredendően azonban nem jelent negatív hozzáállást, csupán azt, hogy valaki a valóságot mindenféle illúzió nélkül szemléli. Történelmileg pedig érdekes, hogy a realizmus mint művészeti és irodalmi irányzat éppen az idealizált romantikával szembeni reakcióként alakult ki, válaszul az emberek között abból fakadó frusztrációra, hogy az idealizált ábrázolások nem tükrözték az iparosodó világ mindennapi életét és valós problémáit.