Szófaj: főnév
Jelentése:
- Ratifikálás a formalizált vagy hivatalos jóváhagyás folyamata, amely során egy adott szerződést, megállapodást vagy más hivatalos dokumentumot valamely hatóság, például kormányzat vagy testület hivatalosan elfogad vagy szentesít.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A nemzetközi klímamegállapodás ratifikálása után a résztvevő országok kötelesek betartani annak előírásait.
- A törvény ratifikálását követően az új szabályok azonnal hatályba léptek.
Eredete
A „ratifikálás” szó a latin „ratificare” igéből származik, amely jelentése ‘megerősít, jóváhagy’. Az angol nyelvbe a szó késő középkorban került be, és a diplomáciai és jogi területeken vált elterjedtté.
Történeti és kulturális vonatkozás
A ratifikálás történelmileg jelentős folyamat, különösen a nemzetközi jogban és politikában, mivel biztosítja, hogy a szerződések és megállapodások kötelező érvényre emelkedjenek a résztvevő felek számára. Ez gyakran a diplomáciai kapcsolatok fontos része, és kulcsfontosságú lehet a világbékét és együttműködést elősegítő megállapodások végrehajtásában. Az ENSZ, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek keretében számos politikai és gazdasági egyezmény ratifikálása szükséges ahhoz, hogy a részt vevő országok között létrejövő megállapodások érvénybe léphessenek.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „ratifikálás” kifejezést gyakran tévesen használják olyan helyzetekben, ahol egyszerűen csak jóváhagyásról vagy elfogadásról van szó. Valójában a ratifikálás egy formális lépés, amely jogi vagy szervezeti keretek között történik, leggyakrabban nemzetközi szerződések, megállapodások vagy törvények esetén, amikor egy hivatalos intézmény ezzel megerősíti az adott dokumentumot.
Összehasonlítás és kontraszt
Az aláírás és a ratifikálás között fontos különbség van. Az aláírás egy kezdeti elköteleződést jelenthet, de a ratifikálás az a folyamat, amely által a dokumentum vagy megállapodás hivatalosan hatályossá válik az adott fél részéről. Az aláírás tehát előzetes lépés, a ratifikálás pedig véglegesíti a jogi kötelezettségeket.
Példák összehasonlításra:
- Az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti megállapodás aláírását követte a ratifikálás, melyet mindkét fél parlamentje hivatalosan megerősített.
- Az Egyesült Államok alkotmányának egy-egy módosítása ratifikálást igényel az államok kétharmadának beleegyezésével, nem pusztán elnöki aláírással.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Ratifikál: főige, amely a ratifikálás cselekvését jelenti.
- Ratifikációs folyamat: a ratifikáláshoz vezető lépések összessége.
- Hivatalos jóváhagyás: olyan hasonló kifejezés, amely formális megszilárdítást jelent, bár nem minden esetben alkalmazható helyettesítőként a jogi értelemben vett ratifikálásra.
Szinonimák:
- Jóváhagyás: bár gyakran szinonimaként használják, a jogi természetű ratifikálásnak hasonló, de formailag kötöttebb vetülete van.
Ellentéte
- Elutasítás: a ratifikálás ellentéte, amikor egy szervezet vagy hivatalos testület nem hagyja jóvá az adott dokumentumot vagy szerződést.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „ratifikálás” kifejezés leggyakrabban hivatalos dokumentumok, megállapodások, szerződések vagy törvények elfogadására, jóváhagyására utal egy meghatározott testület vagy hatóság által. Például egy nemzetközi szerződés ratifikálása azt jelenti, hogy az adott állam hivatalosan is elfogadja, és alkalmazza a szerződés feltételeit. Ez a döntés általában meghatározott törvényhozó vagy kormányzati testület által történik, ami biztosítja a dokumentum jogi érvényességét.
Érdekesség:
A ratifikálás fogalma a latin „ratus” szóból ered, ami érvényest jelent, a „facere” – csinálni, tenni szóból képzett „ratificare” pedig „érvényessé tenni”. Egy érdekes történelmi érdekesség, hogy az Egyesült Államok alkotmányának 18. módosítását, amely a szesztilalmat vezette be, ratifikálták, de később a 21. módosítással újra visszavonták, szintén ratifikálás révén. Így a ratifikálás nem csak az elfogadást, hanem a visszavonást is lehetővé teheti jogi értelemben.