Szófaj:főnév
Jelentése:
- A vers vagy költészet ellentéte, mindennapi és szisztematikus írás vagy beszéd, amely nem sorokba tördelve jelenik meg.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az író prózát használ, hogy közvetlenebb módon fejezze ki gondolatait és érzéseit.
Eredete
A „próza” szó eredete a latin „prosa oratio”, egyszerű beszéd kifejezéséből származik, amely az egyenes, kötetlen beszédre utal.
Történeti és kulturális vonatkozás
A próza a történetmesélés alapvető formája számos kultúrában, és a szépirodalom mellett a tudományos és ismeretterjesztő irodalom, valamint a mindennapi kommunikáció terén is megkerülhetetlen. Az elmúlt évszázadokban a próza különféle formái alakultak ki, például a regény, novella vagy esszé, melyek mind hozzájárultak a kultúrák fejlődéséhez és az emberi tapasztalatok gazdagításához.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Néhányan tévesen használják a próza kifejezést minden írott szövegre, beleértve a verses formában írt műveket is. A próza azonban az irodalmi műnemek közé tartozik, és a kötött forma, rímek nélküli folyamatos szöveget jelenti, ellentétben a költészettel.
Összehasonlítás és kontraszt
A prózát gyakran hasonlítják össze a költészettel. Míg a költészet gyakran versformát, ritmust, rímet és sűrített, művészi kifejezést használ, addig a próza kifejező eszközei az egyszerűbb, közvetlenebb szövegszerkezeten alapulnak. A prózában az írók nagyobb hangsúlyt fektethetnek a történetmesélésre és a részletes leírásokra.
Példák összehasonlításra:
- A regények és novellák mindig prózai formában készülnek, míg a lírai költemények a költészet világába tartoznak.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Prózai, prózaírás, prózamű, prózaíró
Szinonimák:
- Gyorsírás, szabad írás (kevésbé merev értelemben)
Ellentéte
- Költészet
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A “próza” szó elsősorban az irodalomban használatos, ahol a költészettel szemben állítják, és olyan szövegeket jelöl, amelyek nem versformában íródtak. Ezen kívül gyakran alkalmazzák a mindennapi életben a köznapi, hétköznapi beszéd vagy írás jelölésére is, amely nem tartalmaz rímeket vagy formális szerkezetet.
Érdekesség:
A „próza” szó a latin „prosa oratio” kifejezésből származik, amely szó szerinti beszédet jelentett. Érdekes módon a próza sokáig kevésbé volt becsült az irodalomban, mint a költészet, azonban az évszázadok során a mindennapi élet és a realisztikus történetek ábrázolásának azért is vált fontos médiumává, mert közvetlenebbül és érthetőbben fejezi ki a hétköznapi helyzeteket és emberi érzelmeket.