Szófaj: főnév
Jelentése:
- Olyan állítás vagy előfeltétel, amely egy érvelés kiindulópontjaként szolgál, és amelyből logikai úton következik a konklúzió.
Források:
dictionary.cambridge.org
Jelentése példamondatokkal
- Az érvelése alapját két premissza képezte, amelyek alapján logikus következtetést vontak le.
- A tudományos hipotézis is gyakran több premisszára épül, amelyeket azután kísérletekkel kell igazolni.
Eredete
A „premissza” szó a latin „praemissa” szóból ered, ami „előre küldött” jelentésű, és a „praemittere”, vagyis „előre küld” igére vezethető vissza. A latin kifejezés görög filozófiai fogalmak hatására került be a tudományos latinba, majd az onnan az európai nyelvekbe.
Történeti és kulturális vonatkozás
A premissza fogalma különösen fontos szerepet játszott az ókori görög filozófiában, ahol az érvelés szisztematikus vizsgálata révén fejlődött ki. Arisztotelész logikai munkáiban, mint például a „Szillogizmusokban”, a premissza alapvető elemként szolgált. Az évszázadok során a logika és filozófia fejlődésével a premissza fogalma központi szerepet játszott abban, hogyan közelítjük meg a tudományos gondolkodást, politikai vitákat és mindennapi érveléseinket.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „premissza” szót gyakran tévesen használják úgy, mint ami az „előfeltételezéssel” vagy „következtetéssel” azonos lenne. Valójában a premissza az az állítás vagy állítások összessége, amelyből egy logikus érvelés vagy következtetés kiindul. Nem tévesztendő össze a konklúzióval, ami a premisszából levont következtetés.
Összehasonlítás és kontraszt
A „premissza” gyakran használatos filozófiai vagy logikai érvelések esetében, ahol a premissza az alapja annak a következtetésnek, amelyet le lehet vonni. Másrészt a „konklúzió” az a tény vagy állítás, amelyet valaki egy premisszából kiindulva tesz. Fontos, hogy ezeket a fogalmakat ne keverjük össze, mivel különböző szerepet töltenek be egy logikai érvelésben.
Példák összehasonlításra:
- Egy logikai érvelés során a premissza lehet az a kijelentés, hogy „Minden ember halandó.” A konklúzió pedig a premisszából következtetett állítás, például, hogy „Szókratész halandó.”
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Logika, érv, feltevés, axióma
Szinonimák:
- Feltételezés, kiindulási pont
Ellentéte
- Konklúzió
Premissza
A „premissza” kifejezés a latin „praemissa” szóból származik, amely a középkori latinban hasonló értelemben szerepelt. Eredetileg azt jelenti, hogy „előre küldött” vagy „megelőző”, és logikai értelemben olyan állítást vagy feltételt jelöl, amelyből egy érvelés kiindul vagy amelyre épül.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
1. Logika és Filozófia: A premissza a logikai érvelés alapköve. Egy érv állításai közül azokat nevezzük premisszáknak, amelyek a következtetés igazságát alátámasztják. Például a következő logikai érvelésben: „Minden ember halandó (premissza 1). Szókratész ember (premissza 2). Tehát Szókratész halandó (következtetés).”
2. Tudomány és Kutatás: A premisszák olyan feltételezések vagy alapigazságok, amelyekre egy elmélet vagy hipotézis épül. Például egy tudományos kísérlet tervezésekor a kutató premisszákat fogalmaz meg, hogy ezek alapján tesztelhesse hipotézisét.
3. Társadalmi és Politikatudomány: A premisszák itt is fontosak, hiszen egy politikai vita vagy egy társadalmi elemzés során az állítások megalapozása érvek nélkül nem lehetséges. Egy politikai beszédben a premisszák világossá teszik, hogy milyen kiindulópontokra alapozva teszünk javaslatokat vagy hozzunk meg döntéseket.
4. Mindennapi Élet: Az emberek gyakran használják a premisszákat hétköznapi beszélgetések során is, bár nem mindig nevezik így. Például: „Ha esik az eső (premissza), akkor vigyünk magunkkal esernyőt (következtetés).”
Érdekesség:
– A premissza használatát gyakran összekapcsolják a szillogizmusokkal, mely az ókori Görögországban terjedt el Arisztotelész munkássága révén. A szillogizmus egy logikai érvelési forma, amely két premisszán alapuló következtetésből áll. Az arisztotelészi logika ezt a technikát használta a tudományos megismerés megalapozásához, és évszázadokig az egyik legfontosabb logikai eszköz maradt.
– Egy másik érdekesség, hogy a premissza fogalmát néha az élőbeszédben is alkalmazzuk, amikor valaki „megalapoz egy beszélgetést” azzal, hogy kijelenti állításait vagy véleményét, mintegy előzetes feltételezések formájában, hogy azután ezekre építkezve alakítsa ki érvrendszerét.