Szófaj: főnév
Jelentése:
- Orvosi értelemben egy inaktív, hatóanyagot nem tartalmazó anyag, amelyet kontrollanyagként használnak klinikai vizsgálatok során annak érdekében, hogy kiértékeljék egy új gyógyszer hatékonyságát.
- A pszichológiában egy szubjektív hatás, amelyet a beteg tapasztal, amikor úgy érzékeli, hogy egy kezelés hatékony, noha a valóságban nem történt farmakológiai beavatkozás.
Források:
www.thefreedictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A vizsgálat résztvevőinek egyik csoportja valódi gyógyszert, míg a másik placebo-t kapott.
- A placebo-hatás gyakran sokkal erősebb a betegeknél, mint amire számítanánk, hiszen az elvárások nagy szerepet játszanak az észlelt hatékonyságban.
Eredete
A „placebo” szó a latin „placere” igéből származik, amelynek jelentése „tetszeni”. A középkori latinban „placēbō” jelentése „meg fogok tetszeni”. Az orvosi használat az 18. században alakult ki.
Történeti és kulturális vonatkozás
A placebo hatás már évszázadok óta ismert jelenség, amely az orvostudomány és a pszichológia fejlődésével vált egyre fontosabbá. A klinikai vizsgálatok szabályozásának részeként ma már elengedhetetlen a placebo kontrollcsoport alkalmazása, hogy biztosítani lehessen, hogy a megfigyelt hatások valóban a gyógyszerhatékonysággal állnak összefüggésben, és nem csupán pszichológiai tényezők eredményei.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Gyakran tévhit, hogy a placebo hatása csak pszichológiai és nincs valódi fizikai alapja. Valójában a placebo hatás komplex mechanizmusok eredménye, beleértve a kondicionálást és a beteg elvárások módosítását, amelyek reális javulást hozhatnak létre.
Összehasonlítás és kontraszt
A placebo gyakran áll szemben a valódi, hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel a klinikai vizsgálatokban. A placebo önmagában nem tartalmaz hatóanyagot, így ezek a vizsgálatok segítenek megérteni a hatóanyag valódi hatásosságát azáltal, hogy a placebo-val összehasonlítják.
Példák összehasonlításra:
- Placebo vs. aktív gyógyszer: Egy depressziót kezelő új gyógyszer hatékonyságát a placebo hatásával hasonlítják össze egy klinikai tanulmány során.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Placebohatás: Az a jelenség, amikor a placebo bevétele után a beteg állapota javul, pusztán pszichológiai okok miatt.
Szinonimák:
- Álgyógyszer: Egy másik kifejezés a placebo-ra, amely hangsúlyozza annak hatóanyag-mentességét.
Ellentéte
- Aktív hatóanyag: Olyan összetevő, amely kémiai reakció révén valódi gyógyhatást vált ki.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „placebo” kifejezést számos kontextusban használják, de leggyakrabban az orvostudomány és a klinikai kutatások területén fordul elő. A placebo egy olyan anyag vagy kezelés, amelynek nincs konkrét hatóanyaga, de a beteg vagy alany úgy hiszi, hogy valódi gyógyszert kap, ami javíthatja az állapotát pszichológiai úton. Klinikai vizsgálatok során a placebo kontrollcsoportként szolgál, hogy a kutatók összehasonlíthassák a kísérleti terápia hatásait a hatóanyag nélküli kezelés során megfigyelt eredményekkel. Ezen túlmenően, a placebo hatást szokták említeni más kontextusokban is, amikor valaki pusztán a hit révén ér el javulást bármi fajtájú beavatkozás nélkül, például alternatív gyógymódok esetén.
Érdekesség:
A placebo kifejezés a latin „placere” igéből származik, amelynek jelentése ‘tetszeni’. Érdekes módon, a placebo hatás már korai orvosi feljegyzésekben is fellelhető. Az egyik legismertebb történet Henry Beecher amerikai orvoshoz kötődik a második világháború idejéből, amikor a morfium hiányában sóoldatot adott be sérült katonáknak, akik úgy hitték, fájdalomcsillapítót kaptak, ami végül valamilyen szinten enyhítette szenvedésüket. Ez a tapasztalat hozzájárult a placebo hatás tudományos értékelésének elindításához, hangsúlyozva a hit és a pszichológiai tényezők erejét a gyógyulási folyamatokban.