Szófaj: főnév
Jelentése:
- Erős, intenzív érzelem vagy rajongás valami iránt.
- Egy tevékenység vagy téma, amely az egyén életének jelentős részét képezi, és amelyhez különös szenvedélyt érez.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az utazás iránti szenvedélye az egész világot bejáratta vele.
- A zenéhez való mély szenvedélye inspirálta, hogy zeneszerzővé váljon.
Eredete
A „passion” szó a latin „passio” szóból származik, amely eredetileg „szenvedés”-t jelentett. A latin kifejezés a „passus”, azaz „eltűrni, elviselni” igére nyúlik vissza. Az angol nyelvben a 12. század körül jelent meg, kezdetben vallási kontextusban a Krisztus szenvedéseit jelölte.
Történeti és kulturális vonatkozás
A „passion” szó történetileg és kulturálisan szoros kapcsolatban állt a vallási kontextussal, különösen a kereszténységben, ahol a „Passion of Christ” (Krisztus szenvedéstörténete) a húsvéti történet központi eleme. Az idők folyamán a szó jelentése kitágult, és a vallási töltet mellett általános értelemben is elkezdték használni az intenzív érzelmek kifejezésére, például a szerelemben vagy az önkifejezésben.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Sokan a „passion” szót csupán szenvedély vagy erős érzelem kifejezésére használják, de fontos megjegyezni, hogy a szó használatát mindig a kontextus határozza meg. Például a „passion” nemcsak szeretettel vagy érdeklődéssel kapcsolatos szenvedélyt jelenthet, hanem erős érzelmi, fizikai fájdalmat vagy szenvedést is, különösen történelmi vagy vallási összefüggésekben, mint például Jézus Krisztus szenvedéstörténete, azaz a „Passion of Christ”.
Összehasonlítás és kontraszt
Összehasonlítható más érzelmekkel, mint például a szeretet, de a passion sokkal intenzívebb, gyakran tartós érdeklődést vagy megszállottságot takar. E különbség miatt egy „hobbi” érdeklődési területként gyakran nem nevezhető „passion”-nak, ha nem jár együtt intenzív elkötelezettséggel vagy érzelemmel.
Példák összehasonlításra:
- „She has a passion for painting” – ebben a kontextusban a festészet iránti intenzív érdeklődést, elhivatottságot jelöl.
- „The passion of the argument was evident” – itt az érvelés során megjelenő erős érzelmi töltetet emeli ki.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- szenvedély (szabályozható érzelem, pl. szeretet)
- lelkesedés (inkább pozitív, intenzív motiváció)
- rajongás (hobbi vagy érdeklődés iránti odaadás)
Szinonimák:
- lelkesedés (enthusiasm)
- hév (ardor)
- tűz (zeal)
- érzelem (emotion, ha intenzitás hangsúlyos)
Ellentéte
- közöny (indifference)
- apátia (apathy)
- érdektelenség (disinterest, ha az érintettség minimalizálódik)
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „passion” szó jelentése magyarul „szenvedély”. A szó gyakran használatos olyan kontextusokban, ahol valaki erőteljes érzelmi elkötelezettséget vagy lelkesedést fejez ki valamivel szemben, legyen az hobbi, karrier, tanulmányok, vagy egy személy iránti vonzalom. Például: „Az ő szenvedélye a festészet”, ami azt jelenti, hogy a festészet iránt erőteljes érzelmi érdeklődést és odaadást érez.
Az üzleti világban a „passion” gyakran utal arra a motivációra és energiára, amelyet valaki belefektet a munkájába vagy egy projektbe. Gyakran mondják, hogy azok az emberek, akik szenvedéllyel végzik a munkájukat, nagyobb eséllyel érnek el sikert, mivel a lelkesedésük hajtja őket előre.
Az irodalomban és a művészetekben a „passion” ugyancsak központi téma, mivel számos műalkotás foglalkozik az emberi érzelmek mély és intenzív megnyilvánulásaival, legyenek azok szerelmi vagy éppen tragikus kontextusban.
Érdekesség:
A „passion” szó eredetileg a latin „passio” szóból származik, ami „szenvedést” jelent. Ez a kifejezés a keresztény hit egyik központi eseményéhez, Krisztus szenvedéséhez kapcsolódik, amit gyakran „Passió” néven ismerünk. Az idők során a szó jelentése kibővült, hogy bármilyen mély érzelmi elkötelezettséget vagy szenvedélyt kifejezzen, ugyanakkor megőrizte eredeti konnotációját is a mély érzelmi intenzitásra vonatkozóan.
Érdekes anekdota, hogy a „passion” szó a modern nyelvekben is megőrzi ezt a kettős jelentést, hiszen az erős érzelmek gyakran a „szenvedés” és a „vágyakozás” kettős érzetét kelthetik. Számos kultúrában a művészek és írók ezt a komplex érzést próbálják kifejezni, ami némileg hozzájárul a műalkotások mélységéhez és gazdagságához.