Szófaj: főnév
Jelentése:
- A paresis egy orvosi kifejezés, amely részleges bénulást vagy izomerő-gyengülést jelent, gyakran egy adott testtájra korlátozódva. Nem teljes mozgásképesség-csökkenés, hanem részleges, és általában neurológiai problémákhoz kapcsolódik.
Források:
www.thefreedictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A beteget, akinél paresist diagnosztizáltak, különböző gyakorlatokkal kezelik a mozgásképesség javítása érdekében.
- A neurológus megállapította, hogy a kar paresise az idegsérülés következtében alakult ki.
Eredete
A „paresis” szó a görög „πάρεσις” (paresis) kifejezésből származik, amely „elengedés” vagy „ellazulás” jelentéssel bír, utalva az izomkontroll elvesztésére vagy gyengülésére.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az orvostudomány történetében a paresis kifejezést már az ókori görög és római orvosok is használták különböző bénulásos állapotok leírására. A modern medicina fejlődése során a paresis diagnózisa pontosabbá vált, lehetővé téve a különböző neurológiai problémák célzott kezelését. Különösen jelentőséggel bír a neurológiában és a rehabilitációs orvoslásban.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „paresis” szó gyakran félreértett fogalom az orvosi kontextuson kívül. Gyakori tévhit, hogy a „paresis” és a „paralízis” ugyanazt jelenti. Bár mindkét kifejezés az izomgyengeséggel kapcsolatos, a paresis részleges gyengeséget, míg a paralízis teljes mozgásképtelenséget jelent. Emellett néha összetévesztik a pszichológiai eredetű betegségekkel is, pedig a paresis általában fiziológiai vagy neurológiai okokból ered.
Összehasonlítás és kontraszt
A paresis és a paralízis között az a fő különbség, hogy a paresisnél a gyengeség csak részleges, azaz az izom működése korlátozott, de nem teljesen elveszett. Ezzel szemben a paralízis teljes mozgásképtelenséget jelent az érintett izmokban. A „paresis” tehát egy enyhébb állapot a paralízishez képest.
Példák összehasonlításra:
- Ha valakinek „paresis” van a karjában, az jelentheti azt, hogy kisebb tárgyakat még fel tud emelni, de nehezebbeket már nem, míg paralízis esetén egyáltalán nem tudja használni.
- Az arc idegizom-gyengeségét, amelyet sok esetben Bell-féle paresisnek neveznek, szintén megkülönböztetik a teljes arcbénulástól, amely a paralízis kategóriájába tartozik.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Paretikus (melléknév)
- Parezetikus (ritkábban használt, de hasonló jelentéssel bír)
- Izomgyengeség
- Motoros gyengeség
Szinonimák:
- Részleges bénulás
- Izomgyengeség
Ellentéte
- Izomerősség
- Teljes mobilitás
- Paralízis (értelmezés szerint, mivel a „teljes” kontextusban ellentétet képez a „részleges” fogalomnak)
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „paresis” szó az orvostudományban használatos, és részleges vagy részleges izomgyengeséget jelent. Gyakran alkalmazzák neurológiai kontextusokban, például amikor valaki agyvérzésen esik át, amely az agy egy bizonyos részének károsodását okozza. A paresis gyakori tünete lehet az idegkárosodás következtében kialakuló gyengeség, például amikor valakinek az egyik karja vagy lába gyengébbé válik. A rehabilitáció és a fizioterápia fontos szerepet játszik a paresis kezelésében, mivel céljuk az érintett izmok erejének és funkciójának helyreállítása. Az „arc paresis” az arcizmok gyengeségére vagy bénulására utalhat, ami mimikai mozgások nehézségeket okozhat.
Érdekesség:
Érdekességként megemlíthető, hogy a „paresis” szó a görög „πάρεσις” (paresis) szóból származik, amely „elengedést” vagy „visszatartást” jelent. Az orvostudományban a paresis kifejezést már több évszázada használják, és gyakran említik a történelmi orvosi szövegekben is. Az 1800-as évek második felében, a szifilisz súlyos neurológiai komplikációi között szerepelt a „progresszív szupranukleáris paresis”, ami a betegség késői stádiumában jelentkező részleges bénulás volt. Ez megmutatja, hogy a paresis, mint tünet, milyen sokféle kontextusban fordulhat elő és milyen komoly következményekkel járhat, ha nem kezelik megfelelően.