Szófaj: melléknév
Jelentése:
- Szabványosított vagy kötelező érvényű szabályoknak megfelelő; előírásos.
- Előíró jellegű, meghatározó vagy útmutatást adó.
Források:
www.thefreedictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az oktatási intézmény normatív követelményeket határoz meg, amelyeket a diákoknak teljesíteniük kell.
- A normatív viselkedés előírásos, társadalmilag elfogadott normákon alapul.
Eredete
A „normatív” szó a latin „norma” szóból származik, amely vonalzót vagy zsinórmértéket jelentett, amely később szimbolikus értelemben a szabály vagy minta jelentését is átvette.
Történeti és kulturális vonatkozás
A normatív fogalmak széles körben elterjedtek a különböző társadalmakban és kulturális rendszerekben, mivel segítenek meghatározni, hogy mi számít elfogadhatónak vagy kívánatosnak. A jogrendszerek, az oktatás és a társadalmi normák mind normatív alapelveket alkalmaznak, amelyek befolyásolják az egyének és csoportok viselkedését.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „normatív” kifejezést gyakran helytelenül használják, amikor „normális” vagy „általános” értelemben szeretnék kifejezni valamit. A normatív kifejezés azonban nem egyszerűen az általánosságra utal, hanem inkább egy meghatározott szabvány, irányelv vagy norma alapján történő meghatározásra vonatkozik. Továbbá, néha összekeverik a „nem normatív” vagy „szubjektív” fogalmakkal, amelyek önmagukban külön állnak a normatív jelentéstartalomtól.
Összehasonlítás és kontraszt
A „normatív” kifejezés értelmezhető például a „deskriptív” fogalommal szemben. Míg a normatív állítások azt határozzák meg, hogy valaminek hogyan kellene lennie (előírások, szabályok szerint), addig a deskriptív állítások egyszerűen azt írják le, hogy a dolgok jelenleg hogyan állnak. Tehát a normatív előírási vagy irányelvek szintjén hat, míg a deskriptív a meglévő helyzet megfigyelését, leírását jelenti.
Példák összehasonlításra:
- A normatív etikában megkérdezzük, hogyan kell az embereknek cselekedniük, míg a deskriptív etikában azt vizsgáljuk, hogyan cselekszenek tényszerűen az emberek.
- Egy normatív gazdasági elmélet azt vizsgálja, hogy milyen gazdaságpolitikai döntéseket kellene hozni a társadalmi jólét maximalizálása érdekében, míg a pozitív gazdaságtan leírja, hogyan működik valójában a gazdaság.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Norma (szabály, szabvány)
- Előírás
- Irányelv
- Szabályozás
Szinonimák:
- Előíró
- Szabályozó
- Standard alapú
Ellentéte
- Deskriptív (leíró)
- Narratív (elbeszélő, de nem szabályozó értelemben)
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „normatív” szó a mindennapi beszédben több kontextusban is előfordulhat. Elsősorban olyan előírásokra vagy szabályokra utal, amelyeket valamilyen tekintély, szervezet vagy csoport határoz meg. Az oktatási szférában például normatív irányelvek szabályozzák az iskolák működését és a tantervek tartalmát. A jogban normatív aktusok, mint törvények és rendeletek, biztosítják a jogi keretrendszer betartását. Emellett a szociológiában és a filozófiában normatív elvek vagy elvárások hivatkozhatnak arra, hogy egy egyén vagy csoport milyen viselkedést tekint helyesnek vagy kívánatosnak.
Érdekesség:
Érdekességként megjegyezhető, hogy a „normatív” kifejezést gyakran összetévesztik a „normális” szóval, pedig a kettő jelentős különbséget hordoz. Míg a „normális” valaminek az általános vagy átlagos állapotára utal, addig a „normatív” inkább egy ideális szabványra vagy előírásra vonatkozik. A „normatív” szó a latin „norma” szóból származik, amely eredetileg ácsok eszköze volt a derékszög megalkotásához, és később átvitt értelemben szabványnak, illetve standardnak kezdték használni. Ez is mutatja, hogyan alakult ki a szó mai jelentése, mint valamilyen szabály vagy előírt standard.