Szófaj: főnév
Jelentése:
- Elbeszélés vagy történetmesélés módja, amely meghatározza, hogyan ábrázolódik egy adott történet vagy esemény a hallgatóság számára.
- Az a módszer vagy stratégia, amely szerint egy történelmi, politikai vagy személyes történet előadódik vagy értelmeződik.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A film narratívája egy fiatal lány utazásáról szól, aki új kultúrákat fedez fel.
- A politikai kampány során minden párt saját narratívát alakít ki, hogy meggyőzze a választókat.
Eredete
A „narratíva” szó a latin „narrativus” szóból származik, amely a „narratio” (elbeszélés) szóból ered. A latin „narrare” (elbeszélni) igéhez kapcsolódik, amely a „gnarus” (tudatos, hozzáértő) szóból származik.
Történeti és kulturális vonatkozás
A narratívák mindig is fontos szerepet játszottak a társadalomban, mivel ezek segítenek az embereknek megérteni a világot és kapcsolatot teremteni egymással. A történelem során a narratívák különböző formákban jelentek meg, legyen szó szóbeli mesélésről, irodalmi művekről vagy modern médiáról, mint például a filmek és videójátékok. Politikai kampányokban és médiában a narratívaalkotás hatékony eszköz az érzések és vélemények formálására.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „narratíva” gyakori tévhitként csak történetmesélésre használt fogalom, de valójában szélesebb értelemben akár bármilyen érvelési keretet is jelenthet. Gyakran összetévesztik a „narrációval”, ami csak a történet elmeséléseként értendő.
Összehasonlítás és kontraszt
A „narratíva” szoros kapcsolatban áll a „történettel”, de különbség, hogy a narratíva nem csupán események sorozatát jelenti, hanem annak keretrendszerét, amelyen keresztül értelmet nyer a történet. A narratíva alakítja a befogadó értelmezését és érzelmi válaszát.
Példák összehasonlításra:
- A történet (story) csak az események kronologikus leírása, míg a narratíva bemutatja, hogyan szerveződnek az események egy bizonyos értelmezési keretben.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- narráció, elbeszélés, beszámoló
Szinonimák:
- elbeszélés, történetmesélés, diskurzus
Ellentéte
- tények egyszerű felsorolása, adatok közlése narratíva nélkül
Narratíva jelentése
A „narratíva” kifejezés több különböző kontextusban használatos szó, amely alapesetben egy történet elmondását vagy felfogását jelenti. A narratíva magában foglalja azt a keretet és eszköztárat, amelyen keresztül egy történetet megértünk vagy közvetítünk. A szó a latin „narratio” szóból származik, amely jelentése „történet, beszéd”.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
1. Irodalom és film: Az irodalomban és a filmekben a narratíva a történetmesélési szerkezetet jelöli. Arra utal, hogy a történet hogyan épül fel, milyen sorrendben tárulnak fel az események, és hogyan kapcsolódnak a különböző szálak egymáshoz.
2. Politika: A politikában a narratíva egy adott esemény vagy helyzet interpretálására szolgál, hogy támogatást nyerjenek vagy befolyásolják a közvéleményt. Például politikai kampányok során gyakran használnak narratívákat, hogy egy jelöltet kedvezőbb fényben tüntessenek fel.
3. Pszichológia: Pszichológiai kontextusban a narratíva az a mód, ahogyan az egyén elbeszéli, értelmezi és rendszerezi életének tapasztalatait. Ez segíti a személyes identitás kialakítását és fenntartását.
4. Társadalomtudomány: A társadalomtudományokban a narratívák fontos szerepet játszanak egy adott kultúra vagy közösség értékeinek, hiedelmeinek, normáinak bemutatásában és megértésében.
Érdekesség
Egy érdekesség a narratívákról, hogy kutatások szerint az emberek hajlamosak könnyebben megjegyezni, megérteni és feldolgozni az információkat, amikor azok narratív formában vannak bemutatva. Ez az úgynevezett „narratíva hatása”, amely arra utal, hogy egy történet elmesélése visszahat az emberek érzelmi állapotára és kognitív működésére. Éppen ezért a narratívák sokszor hatékonyabbak lehetnek a puszta tényközlésnél, amikor oktatási vagy meggyőzési célú kommunikációról van szó.