Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

2 A Azta B C Cs D E Egyéb F G H I J K L M N Ny O P q R S Sz T U V W X y Z Á

Morfológia jelentése

Szófaj: főnév

Jelentése:

  1. A morfológia a nyelvészet egyik ága, amely a szavak szerkezetét és alaktani szabályait tanulmányozza. Ez magában foglalja a szavak képzését és a bennük található elemek, úgy mint a tő, toldalékok, prefixumok és suffixumok vizsgálatát.
  2. A biológiában a morfológia az élőlények formájának és szerkezetének tanulmányozása. Ide tartozik a formációk, szervezeti struktúrák, és az anatómiai jellemzők elemzése.

Források:

www.dictionary.com

Jelentése példamondatokkal

  • A nyelvészeti kurzus alatt a morfológia segítségével megértettük, hogyan képződnek az új szavak különböző toldalékokkal.
  • A biológusok a morfológia tanulmányozásával következtethetnek az állatok evolúciós történetére.

Eredete

A „morfológia” szó a görög „morphé” (forma) és „logos” (tanulmány) szavak kombinációjából származik. A kifejezés eredetileg a 19. század elején kezdett elterjedni a természettudományokban, mielőtt a nyelvészetben is alkalmazni kezdték volna.

Történeti és kulturális vonatkozás

A morfológia tudománya nagy mértékben hozzájárult az evolúciós elméletek fejlődéséhez azáltal, hogy lehetővé tette a tudósok számára az élőlények közötti kapcsolatok meghatározását. A nyelvészetben a morfológia kulcsfontosságú szerepet játszik a nyelvek közötti hasonlóságok és különbségek azonosításában, valamint a nyelvi változás megértésében.

Gyakori tévhitek és helytelen használat

A morfológiát gyakran csak a biológia területéhez kötik, azonban a jelentése sokkal szélesebb. Az emberek néha azt gondolják, hogy a morfológia kizárólag az élő szervezetek alakjának és szerkezetének a tanulmányozása, de a nyelvészetben is fontos szerepet játszik, ahol a szavak alaki szerkezetével és képződményeivel foglalkozik.

Összehasonlítás és kontraszt

A biológiai morfológia és a nyelvi morfológia között az alanyi terület és a vizsgált objektumok természetében rejlenek különbségek. Míg a biológiában az élőlények formális jellemzőiről van szó, addig a nyelvészetben a szavak alkotóelemeinek és azok szerkezetének vizsgálatáról beszélhetünk. Ezáltal a biológiai és nyelvi szemlélet különböző tudományágakba ágyazódik be.

Példák összehasonlításra:

  • Biológiai morfológia: Az emberi csontváz felépítése.
  • Nyelvi morfológia: A „futás” szó szóképző elemeinek elemzése – „fut-” mint igei tő és „-ás” mint képző.

Szó család és rokon értelmű kifejezések:

  • Morfológiai (melléknév)
  • Morfológus (főnév, a morfológiával foglalkozó szakember)
  • Alaktan (a nyelvészetben a szavak alakjával kapcsolatos részterület)

Szinonimák:

  • Formaelmélet (régebbi vagy széles körben nem elterjedt kifejezés néha használható szinonimaként, de kontextus függ)
  • Alakvizsgálat (főként biológiai kontextusban)

Ellentéte

  • Funkcionális elemzés (amely inkább a rendeltetésre és működésre fókuszál, nem az alakra vagy szerkezetre)

Gyakorlati használat különböző kontextusokban

A morfológia kifejezés különböző tudományterületeken eltérő jelentéssel bír. A nyelvészetben a morfológia a nyelv szavainak szerkezetével és alakulásával foglalkozó tudományág. Ez magában foglalja a szóképzést, a szóragozást, valamint a szavak belső szerkezetének vizsgálatát. Például a „házak” szó a „ház” tövéből áll, melyhez egy többes számú képző kapcsolódik. A biológiában a morfológia az élőlények formájával és szerkezetével foglalkozik, ideértve a szervek és a testfelépítés alapos vizsgálatát. Az építészetben és várostervezésben is használják a morfológiát, hogy leírják a városok és épületek fizikai elrendezését és szerkezetét.

Érdekesség:

Egy érdekes tény a morfológiával kapcsolatban, hogy ez az egyik legősibb tudományág, amelyet már az ókori Görögországban is tanulmányoztak. Az első morfológiai jellegű elemzéseket a természet megfigyelése alapján készítették a természettudósok, hogy megértsék az élőlények szerkezetét és fejlődését. A modern technológiák révén, mint például a 3D modellezés, a morfológiai kutatások még mélyebb betekintést nyújtanak az élővilág szerkezetébe, akár molekuláris szinten is. Az emberi agy nyelvi központjának morfológiai változásai például hatással lehetnek a nyelvi képességekre és a nyelvelsajátításra is, ami egy különösen izgalmas kutatási terület a neurolingvisztikában.

Hibát találtál? Segíts nekünk javítani – jelentsd be itt egyszerűen!