Minor jelentése

Szófaj: melléknév, főnév

Jelentése:

1. Kisebb jelentőségű vagy mértékű; kevésbé fontos vagy jelentős.
2. Oktatásban: egyetemeken és főiskolákon az a tantárgy vagy szakterület, amely a fő szak mellett kisebb mértékben tanulmányozott.
3. Zene: egy hangsor vagy hangnem, amely a moll skála alapján épül fel, jellemzően melankolikusabb hangzású.

Források:

www.dictionary.com

Jelentése példamondatokkal

• A kisebb balesetek, mint például egy karcolás az autón, általában nem jelentős károk.
• Az egyetemen a fő szak mellett pszichológiát tanult kisebb szakként.
• A darab moll hangnemben íródott, ami egyfajta szomorú hangulatot kölcsönzött neki.

Eredete

A „minor” szó a latin „minor” szóból származik, ami azt jelenti, hogy kisebb. A latin kifejezés az indoeurópai nyelvek ősi szótöveiből eredeztethető, amelyek ugyanilyen jelentéssel bírnak.

Történeti és kulturális vonatkozás

A „minor” kifejezés történetileg széles körben alkalmazott kisebb jelentőségek jelölésére, például a jogban, hogy megkülönböztessék a kiskorúakat a felnőttektől. A zenei alkalmazása a nyolcadik században kezdődött, amikor a zenei skálák és hangrendszerek kialakultak. A természetben előforduló moll hangnem vitális eleme lett a nyugati zenének, kifejezve gyakran szomorúságot vagy melankóliát.

Gyakori tévhitek és helytelen használat

A „minor” szó jelentése gyakran félreértett, különösen, amikor valaki azt hiszi, hogy kizárólag a jelentéktelenségre vagy fontosság hiányára utal. Ez az értelem valóban létezik, de a „minor” többféle helyzetben is használható, különböző jelentésekkel, például zenei vagy jogi kontextusban.

Összehasonlítás és kontraszt

A „minor” szó jelölheti a kisebb jelentőségű dolgokat, például egy kisebb javítás egy gépen, ahogy a zenei terminológiában is utalhat moll hangnemre, amely kontrasztban áll a „major” (nagy) hangnemmel. Továbbá, a jogi terminológiában kisebb korú személyt jelöl, aki még nem érte el a felnőtt kort.

Példák összehasonlításra:

• Zenei példában: Moll (minor) vs. Dúr (major) skála.
• Jogi kontextusban: Kiskorú (minor) vs. Felnőtt (adult).
• Események fontossága: Egy kisebb (minor) probléma vs. jelentős (major) probléma.

Szó család és rokon értelmű kifejezések:

• Minority (kisebbség) – kapcsolódik a kisebb számossághoz vagy fontossághoz.
• Minoration (kisebbítés) – a csökkentés vagy leértékelés aktusa.

Szinonimák:

• Secondary (másodlagos)
• Insignificant (jelentéktelen)
• Subordinate (alárendelt)

Ellentéte

• Major (nagy, fő)
• Significant (jelentős)
• Adult (felnőtt) – jogi kontextusban.

Gyakorlati használat különböző kontextusokban

A „minor” szónak különböző jelentései lehetnek, attól függően, hogy milyen kontextusban használjuk. Például:

1. Zenei kontextusban: A minor (vagy moll) egy zenei hangnem, amely általában egyfajta melankolikus vagy szomorkás hangulatot sugároz. Az A-moll, D-moll stb. gyakran használt hangnemek a klasszikus és populáris zenében is.

2. Jog és törvényhozás: A szó jelenthet kiskorút, azaz 18 év alatti személyt, aki még nem nagykorú. Ezen kontextusban gyakran találkozhatunk vele jogi dokumentumokban, ahol külön jogszabályok vonatkoznak a kiskorúakra.

3. Oktatás: Az oktatási rendszerben, különösen az angolszász területeken, a ‘minor’ egy másodlagos tanulmányi területet jelöl az egyetemi oktatásban. Például valaki fő szakterülete lehet a biológia, de minor tanulmányokat is folytathat a pszichológia területén.

4. Általános használatban: A „minor” szót használhatjuk arra, hogy kevésbé jelentékeny vagy kisebb fontosságú dolgot jelöljünk. Például egy kisebb probléma, ami nem igényel azonnali beavatkozást.

Érdekesség:

Érdekes tény, hogy a minor hangnemek gyakran felkeltik a hallgatók érzelmeit, és kutatások szerint az emberek az ilyen zenei darabokat érzelmileg gazdagabbnak érzik. Továbbá, a jogi és zenei értelemben vett ‘minor’ szavak hasonló alakjuk ellenére teljesen eltérő jelentéssel bírnak, ami gyakori a nyelvben, ahol a kontextus segíti a pontos értelmezést.