Szófaj: főnév
Jelentése:
- A filozófiának az ága, amely a valóság természetének, alapjainak, és az azon túli dolgoknak az alapvető kérdéseivel foglalkozik.
- Olyan elméleti kérdések halmaza, amelyek nem tapasztalati úton, hanem értelmi úton közelíthetők meg.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A metafizikai vizsgálódás gyakran a lélek, az univerzum, vagy a lét alapvető kérdéseire koncentrál.
- Sokan úgy vélik, hogy a tudomány nem képes megválaszolni a metafizikai kérdéseket.
Eredete
A „metafizika” szó a görög „meta” (ami jelentése „valamin túl”) és „physika” (jelentése „természet”) szavakból származik. Eredetileg Arisztotelész művei közül a „Fizika” után következő írások megjelölésére használták.
Történeti és kulturális vonatkozás
Metafizikai gondolkodás már az ókorban is létezett, filozófusok mint Parmenidész vagy Platón élénken érdeklődtek az univerzum eredetéről és természetéről. A középkorban a keresztény teológusok, mint Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás, használták ezt a fogalmat, hogy kifejezzék a létezés spirituális aspektusait. A modern korban a metafizika továbbra is központi szerepet játszik a filozófiában, bár a tudomány fejlődése miatt sokan megkérdőjelezik a metafizikai kérdések gyakorlati jelentőségét.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „metafizikai” kifejezés gyakran félreértett, hiszen sokan a tudománytalansággal vagy misztikával azonosítják. Eredetileg azonban a filozófia egyik ágát jelöli, amely a világ alapvető természetével, a létezés, az idő, az ok-okozat kérdéseivel foglalkozik. Egy másik tévhit, hogy a metafizika pusztán vallási vagy spirituális tanokkal foglalkozik, holott sokszor racionális, logikai gondolkodást igényel.
Összehasonlítás és kontraszt
A metafizika és a fizika közötti különbség abban rejlik, hogy míg a fizika a fizikai világ, az érzékelhető valóság tanulmányozására fókuszál, addig a metafizika inkább a világ alapvető szerkezetének, mint az anyagi és nem-anyagi valóság mélyebb kérdéseinek vizsgálatát célozza. Ráadásul, a tudományok, mint például a biológia vagy a kémia, általában empirikus adatokon alapulnak, míg a metafizika gyakran absztrakt elméleti kérdésekkel foglalkozik.
Példák összehasonlításra:
- A kvantumfizika néhány aspektusa hasonló kérdéseket vethet fel, mint a metafizika, például az anyagi valóság természetéről és annak megfigyelői függetlenségéről.
- A lélek és a test kapcsolatának vizsgálata a filozófiában merőben különbözik az orvostudomány pszichofizikai vizsgálataitól.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Metafizikus: (főnév) – a metafizikával foglalkozó filozófus.
- Metafizikalitás: (főnév) – a metafizika rajongása vagy kisajátított jellege.
Szinonimák:
- Transzcendens: (melléknév) – a fizikai világ határait meghaladó vagy azon túlmutató.
- Filozófiai: (melléknév) – összefüggésben a filozófiával, különösen annak elméleti aspektusaival.
Ellentéte
- Empirikus: (melléknév) – az érzékszervi tapasztalaton és megfigyelésen alapuló.
- Pragmatikus: (melléknév) – a gyakorlati szempontokat előnyben részesítő.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „metafizikai” kifejezést gyakran használják filozófiai beszélgetésekben, hogy leírják azokat a kérdéseket, amelyek túlmutatnak a fizikai világon és annak empirikus vizsgálatán. Például, amikor valaki az emberi létezés értelmére, a valóság alapvető szerkezetére vagy a lét titkaira kérdez rá, akkor metafizikai kérdéseket feszeget. A vallási és spirituális gyakorlatokban a metafizika célja, hogy kapcsolatot találjon az emberek fizikai létezése és a transzcendens világ között. Emellett a „metafizikus” szó az alternatív gyógyászat területén is megjelenik, ahol az energiák és a nem-fizikai aspektusok vizsgálatát jelenti, mint például a csakrák vagy az aura kezelése.
Érdekesség:
A „metafizika” kifejezés eredetileg Arisztotelész munkásságából származik, nevezetesen az ő műveinek csoportosításából. Amikor Arisztotelész műveit rendezte az ókori könyvtáros, Andronikosz, a „Fizika” című művét követte egy sor, a természettudományokon túl időtlen kérdésekkel foglalkozó írás, amelyeket ezek után „ta meta ta phusika” néven ismertek, ami „a fizikán túli dolgokat” jelent. Érdekes tény, hogy a szógyökök értelmezése miatt a „metafizika” nem feltétlenül a természet felettit vagy túlvilágit jelenti, hanem inkább a fizikán túli elméleti kérdéseket.