Metafizika jelentése

Szófaj: Főnév

Jelentése:

1. A valóság alapvető természetének, szerkezetének, elemeinek és alapelveinek vizsgálatával foglalkozó filozófiai ág. A metafizika olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az idő, tér, anyag, ok-okozat, és a létezés alapkérdései.

Források:

www.dictionary.com

Jelentése példamondatokkal

• A metafizika kérdései közé tartozik, hogy mi létezik a fizikai világon túl.

Eredete

A „metafizika” szó a görög „meta” (után) és „phusika” (fizika) szavakból származik, mivel Arisztotelész műveinek sorrendjében a „Fizika” című könyv után következtek a metafizikai írások. Az elnevezés eredetileg inkább a helyzetére utalt a könyvsorozatban, mint a tartalmára.

Történeti és kulturális vonatkozás

A metafizika Arisztotelész filozófiájának alapvető része volt, és az idők során az emberi gondolkodás egyik legnagyobb hatású területévé vált. Platón és Arisztotelész munkái révén nagy mértékben befolyásolta a keresztény teológiát is. Az újkorban, különösen Immanuel Kant és René Descartes hozzájárulása nyomán jelentős átalakulásokon ment keresztül, és továbbra is központi szerepet játszik a filozófiai diskurzusban.

Gyakori tévhitek és helytelen használat

A metafizikát gyakran tévesen azonosítják a misztikummal vagy a varázslattal, pedig valójában a filozófia egyik ága. Sokan úgy gondolják, hogy a metafizikai kérdéseket tudományos eszközökkel lehet megválaszolni, holott a metafizika inkább az érzékelésen túli, azaz a fizikai világ határain túlnyúló jelenségekkel foglalkozik.

Összehasonlítás és kontraszt

A metafizika különbözik a tudományos kutatástól, mivel nem empirikus tapasztalatokra, hanem filozófiai elmélkedésre épít. Ezzel szemben, míg a természettudományok a világ mérhető és megfigyelhető aspektusait vizsgálják, a metafizika olyan kérdéseket boncolgat, mint például a létezés, a valóság természetének kérdései, és az, hogy van-e valami a fizikai világon túl.

Példák összehasonlításra:

• A fizika és a metafizika közötti különbségre példa a gravitáció tanulmányozása: míg a fizika a gravitációs törvényeket vizsgálja, a metafizika érdeklődhet aziránt, hogy mi a gravitáció lényegi természete.
• Az ontológia a metafizika alá tartozik, és a valóság alapvető struktúráját próbálja megérteni, míg egy művészetfilozófiai kérdés már nem a lét alapjait, hanem annak kifejezési formáit boncolgatja.

Szó család és rokon értelmű kifejezések:

• Metafizikai (melléknév), metaelmélet (főnév), ontológia, kozmológia, teológia.
• Kérdések: „Mi a valóság?”, „Mi a létezés?”

Szinonimák:

• Filozófia (bizonyos értelmezési szempontból), ontológia (egy terület speciális részhalmazaként).

Ellentéte

• Empirizmus, tudományos megközelítés (hiszen ezek közvetlen megfigyelésen és méréseken alapulnak).

Gyakorlati használat különböző kontextusokban

A metafizika az a filozófiai tudományág, amely a valóság alaptermészetével, a létezés alapvető jellegzetességeivel, valamint az anyagon és fizikai jelenségeken túl tapasztalható dolgokkal foglalkozik. Gyakorlati használata különféle területeken figyelhető meg:

• Filozófia: A metafizika olyan kérdéseket vizsgál, mint az ontológiai kategóriák, a létezés elsődleges okai, az idő, a tér és a változás természete.
• Vallás: Sok vallási rendszer alátámasztja hitelveit metafizikai spekulációkkal, például Isten létezése vagy a lélek halhatatlansága körül.
• Tudományos vita: Bár a tudomány a tapasztalati megközelítéseken alapul, a tudományfilozófia sokszor átlépi a metafizikai határokat, különösen akkor, ha az idő, a tér vagy a kvantummechanika kérdéseit vizsgálja.

Érdekesség:

A „metafizika” kifejezés eredete Arisztotelész munkáiból származik. Valójában nem ő maga nevezte el így munkáit, hanem utólag kapta ezt a nevet az „első filozófia” címkézés miatt, amely az egyik legfontosabb, a fizikai világot meghaladó kérdésekkel foglalkozó művére vonatkozott. A későbbi rendszerezők Arisztotelész „fizikáját” követő írásait metafézisként (ti. a fizika utáni) jelölték meg, így született meg a mai metafizika elnevezés. Érdekes belegondolni, hogy a mai formájában ismert metafizika csak egy címkefélre vonatkozik, amely Arisztotelész könyvgyűjteményének rendszerezése során alakult ki.