Szófaj: főnév
Jelentése:
- A politikai és gazdasági rendszer, amely az eszközök és a termelési eredmények teljes közösségi tulajdonlására, valamint az osztályok megszüntetésére törekszik.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A kommunizmus elméletben az egyenlőséget és az igazságosságot hirdeti, bár a gyakorlatban sok esetben totalitárius rendszerekké alakult.
- Sok ország próbálkozott a kommunizmus megvalósításával a 20. század különböző évtizedeiben.
Eredete
A „kommunizmus” szó a latin „communis” szóból származik, amely „közös” vagy „közösségi” jelent. A kifejezés a 19. század közepén vált népszerűvé, Karl Marx és Friedrich Engels munkái során, akik egy osztályok nélküli társadalom kialakítását javasolták.
Történeti és kulturális vonatkozás
A kommunizmus különösen a 20. században játszott jelentős szerepet, amikor több országban (például a Szovjetunióban, Kínában és Kubában) vezették be állami rendszerek formájában. A kommunizmus hatása a társadalmi, politikai és gazdasági viszonyokra napjainkig érezhető, noha sok korábbi kommunista ország azóta eltérő politikai és gazdasági rendszereket vett át. Kulturális szempontból a kommunizmus számos művészeti és irodalmi művet inspirált, valamint heves viták forrása volt a politikai közéletben.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A kommunizmus kapcsán gyakran tévképzet az, hogy minden kommunista rendszer megegyezett a Szovjetunió által megvalósított modellel. Valójában a kommunizmus elméleti alaptételei különböző módokon valósulhatnak meg, és nem minden kommunista kísérlet alkalmazta ugyanazokat a módszereket. A „kommunizmus” szót gyakran összetévesztik a „szocializmussal”, bár a kettő között fontos különbségek vannak.
Összehasonlítás és kontraszt
A kommunizmus és a kapitalizmus közötti fő különbség a tulajdonviszonyokban nyilvánul meg. Míg a kommunizmus a közös (állami) tulajdont, és az erőforrások egyenlő elosztását propagálja, addig a kapitalizmus a magántulajdonon és a piac által vezérelt gazdaságon alapszik. A szocializmus, mint a kommunizmus előfutára, több állami beavatkozást, de nem teljesen állami tulajdont feltételez.
Példák összehasonlításra:
- A 20. századi Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági rendszereinek összehasonlítása.
- Kínai kommunizmus fejlődése a maoista időszak és a modern gazdasági reformok tükrében.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Kommunista, kommunizál, kollektivizmus, osztályharc, államosítás
Szinonimák:
- Marxizmus (bár a marxizmus egy részhalmaza a kommunizmusnak)
Ellentéte
- Kapitalizmus
- Liberalizmus
Gyakorlati használat különböző kontextusokban:
A „kommunizmus” szót széles körben használják különböző politikai és gazdasági kontextusokban. A kommunizmus egy olyan politikai és gazdasági elmélet, amelyet Karl Marx és Friedrich Engels fektetett le az 1848-ban megjelent „A Kommunista Kiáltványban”. A kommunizmus célja, hogy megszüntesse a társadalmi egyenlőtlenségeket azzal, hogy minden tulajdon közös lesz, és így a javakat az igények szerint osztják szét.
A mindennapi beszédben a „kommunizmus” használható olyan rendszerek leírására, mint amilyen a Szovjetunióé volt a 20. században, vagy más keleti blokk államokban, ahol az állam tulajdonolta és irányította a termelőeszközöket. E kontextusban a „kommunista” kifejezést gyakran azokkal a pártokkal és mozgalmakkal azonosítják, amelyek hasonló célkitűzéseket szorgalmaznak.
Érdekesség:
Egy érdekes tény a kommunizmusról, hogy a gyakorlatban soha nem valósult meg teljes mértékben az a fajta közösségi társadalom, amelyet Marx és Engels leírt. A legtöbb kommunista állam, például a Szovjetunió, Kínai Népköztársaság, Észak-Korea vagy Kuba valójában inkább „államszocializmusnak” nevezhető, ahol a központi kormányzat irányította a gazdaságot, és nem teljesen osztották meg közösségileg a tulajdont.
Egy másik érdekesség, hogy a ‘kommunizmus’ kifejezés több különböző filozófiai irányzat gyűjtőneve is, például a marxizmus-leninizmus, maoizmus és a Tito-féle kommunizmus, amelyek mind különbözőképpen próbálták megvalósítani az alapelveket a gyakorlatban.