Szófaj: Melléknév
Jelentése:
- Hajlamos a dühre vagy ingerlékenységre; indulatos, heves vérmérsékletű.
Források:
www.thefreedictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A főnököm kolerikus természete miatt a munkatársak gyakran feszültek a megbeszélések alatt.
- Anna kolerikus reakciója mindenkit meglepett, mivel általában nyugodt típus.
Eredete
A „kolerikus” szó a középkori latin „cholericus” kifejezésből származik, amely a görög „kholē” szóból ered, jelentése „epe”. Az ókori görög és római orvostudomány szerint az emberi testben négy alapvető folyadék (vér, nyálka, fekete epe és sárga epe) határozza meg a temperamentumot. A kolerikus személyiséget a sárga epe uralta, amely heves és indulatos vérmérsékletet okozott.
Történeti és kulturális vonatkozás
A kolerikus temperamentum az egyik az úgynevezett négy humorszabályozó személyiségtípus közül, amelyek az ókori orvostudományban a személyiség és egészség meghatározására szolgáltak. Ezek az elméletek a reneszánsz idején is népszerűek voltak. Bár a modern tudomány már elvetette ezen elméletek érvényességét, a kolerikus jelzőt ma is gyakran használják olyan emberek jellemzésére, akik hajlamosak a gyors haragra vagy ingerlékenységre.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „kolerikus” szót gyakran összekeverik a „kollérikus” szóval, amely egy fantom szópár; nincs ilyen szó valódi jelentéssel. Továbbá, egyesek tévesen úgy gondolják, hogy a kolerikus emberek kizárólag dühösek vagy indulatosak, noha a szó ennél szélesebb jelentéssel bír, és általában az érzelmi reakciók gyors és heves jellegére utal, nem pedig csak az agresszióra.
Összehasonlítás és kontraszt
A kolerikus temperamentum lehet párhuzamba állítani a szangvinikus, melankolikus és flegmatikus temperamentummal. Míg a kolerikus személyek jellemzően gyorsan és szenvedéllyel reagálnak különféle helyzetekben, addig a szangvinikus személyek jellemzően derűsek és társaságiak, a melankolikusok inkább elmélkedők és csendesek, míg a flegmatikusok nyugodtak és kiegyensúlyozottak.
Példák összehasonlításra:
- Egy kolerikus vezető gyors döntéseket hoz, gyakran szemben egy flegmatikus vezetővel, aki megfontoltan és higgadtan mérlegeli az alternatívákat.
- A kolerikus tanuló hevesen reagálhat egy igazságtalan értékelésre, míg egy melankolikus tanuló inkább szomorúsággal és csendes elégedetlenséggel fogadhatja azt.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Kolerikusság (a kolerikus tulajdonságok összessége)
- Indulat, hevesség (olyan tulajdonságok, amelyek gyakran társulnak a kolerikus személyiséggel)
Szinonimák:
- Indulatos
- Heves
- Lobbanékony
Ellentéte
- Nyugodt
- Kiegyensúlyozott
- Higgadt
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „kolerikus” kifejezés az emberek személyiségének leírásában használatos, azokat az egyéneket jellemzi, akik felettébb szenvedélyesek, temperamentumosak, könnyedén dühbe gurulnak, és gyakran hevesen reagálnak a különféle helyzetekre. Az ilyen típusú embereket gyakran gyors döntéshozatali képességeikkel és vezetői hajlamaikkal társítják. Például egy munkahelyi környezetben egy kolerikus vezető lehet hatékony a gyors cselekvést igénylő szituációkban, de konfliktusokat is okozhat szigorú és követelőző stílusa miatt.
Érdekesség:
A kolerikus személyiségtípus elnevezése a középkori orvoslás négyféle testnedv-elméletéből származik, ahol azt hitték, hogy az embereket ezek a testnedvek (vér, nyálka, sárga epe és fekete epe) befolyásolják. A kolerikus típusú egyénről azt tartották, hogy testében a sárga epe dominál. Habár ez az elmélet tudományosan megcáfolt, érdekes megfigyelni, hogyan alakultak ezek az ősi hiedelmek a mai pszichológiai személyiségtípusokhoz hasonlóan.