Szófaj: főnév
Jelentése:
- A karma az indiai vallásokban, különösen a hinduban, a buddhizmusban és a dzsainizmusban az ok és okozat elvét jelenti, amely szerint a cselekedetek következményei befolyásolják a jövőbeli életek minőségét.
- A modern használatban általánosságban egy személy tetteinek visszahatását, „jó” vagy „rossz” sorsot jelöl, amely a jelen és jövőbeli életekre is kihat.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Ha jót teszel másokkal, a jó karma visszatér hozzád.
- A rossz döntések miatt gyakran elkerülhetetlen a negatív karma következménye.
Eredete
A „karma” szanszkrit eredetű szó, jelentése „cselekvés”, „tett”. Az ősi indiai filozófiákban a karma központi elemként jelenik meg, és jellemzően azon az elképzelésen alapul, hogy minden cselekvésnek következményei vannak.
Történeti és kulturális vonatkozás
A karma fogalma alapvető szerepet játszik az indiai filozófiában és vallásokban. A hinduizmusban a karma és az újjászületések ciklusa (szamszára) központi tanítás, amely az egyén lelki fejlődését és a végső megszabadulás (móksa) elérését célozza. A buddhizmusban a karma a nyolcszoros ösvény részét képezi, és fontos tényező az újjászületés és a megvilágosodás útján. A nyugati kultúrákban a karma fogalma gyakran az etikai ok-okozati összefüggéseket jelképezi, anélkül, hogy szorosan kötődne a vallási kontextushoz.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „karma” kifejezés gyakran félreértésre ad okot, mivel sokan úgy vélik, hogy egyszerűen csak a „szerencse” vagy „végzet” szinonimája. Valójában a karma a buddhista és hindu vallásban egy kozmikus törvény, amely az ok és okozat kapcsolatán alapul. Az emberek tetteinek következményeit írja le, ahol a jó cselekedetek pozitív, a rossz cselekedetek pedig negatív következményeket vonnak maguk után. Emiatt az a nézet, hogy a karma egy azonnali és direkt visszahatás, leegyszerűsítő és félrevezető lehet.
Összehasonlítás és kontraszt
A karma hasonló a „jutalom és büntetés” fogalmához, bár sokkal mélyebb spirituális összefüggésekben vizsgálható. Ellentétben az egyszerű ok-okozati viszonyokkal, a karma rendszerint nem azonnali, és nem mindig közvetlen formában nyilvánul meg. Különbözik a nyugati értelemben vett sors vagy végzet fogalmától is, mivel nem egy előre elrendelt út, hanem inkább a tetteink következményeinek halmaza.
Példák összehasonlításra:
- A karma és a jutalom-büntetés közti kapcsolat: míg a jutalom és büntetés azonnali reakció lehet egy akcióra, a karma hosszú távú folyamat.
- A karma és a sors kontrasztja: a sors gyakran végzetszerűen elrendelt, míg a karma a szabad akarat eredményeként alakul.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Karmának van több összefüggésében használt jelentéssel: például „karmikus kötelezettségek”, „karmikus egyensúly”.
- A karma fogalmához szorosan kapcsolódik a „dharma”, ami a hinduizmusban az igazságos, rendeltetésszerű életet jelenti.
Szinonimák:
- Bár teljes egészében nem szinonimák, a következő kifejezések néha hasonló kontextusban használatosak: sors, végzet, hatás-visszahatás.
Ellentéte
- A karma fogalmának teljes érvényű ellentéte nincs, de ellentétes felfogásaként szolgálhat az azonnali és véletlenszerű szerencse vagy balszerencse, amely nem függ az egyén tetteitől.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „karma” kifejezés az indiai filozófiából és vallásokból származik, mint például hinduizmus, buddhizmus és dzsainizmus, ahol a cselekedetek következményeit jelenti. A mindennapi életben a karma fogalma gyakran úgy jelenik meg, mint a „jó cselekedetek jó dolgokat hoznak, rossz cselekedetek rosszakat” elv. Például, ha valaki jót tesz másokkal, akkor azt várja, hogy a jövőben visszakapja a jót. Az élet különböző területein – mint a munkahelyi környezet, kapcsolatok vagy akár szervezeti kultúrák – a karma elvét is alkalmazhatják, ahol az emberek hisznek abban, hogy a tetteik hosszú távon hatással lesznek a saját és mások életére.
Érdekesség:
Egy érdekes tény a karma koncepciójával kapcsolatban, hogy bár a szó eredetileg spirituális értelemben használatos, a modern populáris kultúrában is széles körben elterjedt. Például a televízióban vagy filmekben, illetve az internetes közösségekben gyakran találkozni vele, ahol vicces vagy ironikus helyzetekben emlegetik – például, amikor valaki azonnal megérzi egy tettének következményeit. Az ilyen hivatkozások segítenek abban, hogy a karma fogalma elérje és megérintse a szélesebb közönséget, túllépve a hagyományos vallási és filozófiai kereteken.