Szófaj: főnév
Jelentése:
- A „jetlag” kifejezés azon fiziológiai és pszichológiai tünetek összességét jelenti, melyek hosszú repülőút során több időzónán való áthaladás után jelentkeznek. Ilyen tünetek lehetnek az álmatlanság, fáradtság, koncentrációs nehézségek, étvágytalanság vagy éppen túlzott étvágy.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A hosszú repülőút után napokig nem tudtam normálisan aludni, annyira megviselt a jetlag.
- A jetlag mindig nagy kihívás, amikor nyugati irányba utazom.
Eredete
A „jetlag” szó az angol „jet” (sugárhajtású repülőgép) és „lag” (késés, lemaradás) szavak összevonásával keletkezett. Az 1960-as években vált elterjedtté, amikor a sugárhajtású repülők egyre inkább az utazás megszokott eszközévé váltak, lehetővé téve a gyors időzóna átlépéseket.
Történeti és kulturális vonatkozás
A jetlag jelensége az 1950-es és 60-as években vált igazán közismertté, mivel ez volt az az időszak, amikor a nemzetközi légi utazás kezdett tömegesen elérhetővé válni. A jelenséget először az USA-ban és Európában figyelték meg, ahol a hosszú távolsági utak gyakoriak voltak. Azóta a jelenség kultúra független, bár tanulmányok kimutatták, hogy az emberek különbözőképpen reagálnak rá kultúrától és egyéni biológiai sajátosságoktól függően.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „jetlag” kifejezés gyakran tévesen használják olyan fáradtság vagy kimerültség leírására, amely nem kapcsolódik időzóna eltolódáshoz. Például, ha valaki csak kevéssé aludt egy-egy rövid belföldi repülés után, és ennek következtében érzi magát fáradtnak, azt nem helyes „jetlag”-nek nevezni. A „jetlag” kifejezetten a hosszú távú, időzónákon átívelő repülések miatti biológiai óra eltolódás következtében fellépő tünetekre utal.
Összehasonlítás és kontraszt
A „jetlag” elsősorban nem a fizikai kimerültséget jelenti, hanem a szervezet belső órájának megzavarását, míg a „fáradtság” általában fizikai vagy mentális kimerültséget vagy gyengeséget jelenthet, függetlenül bármilyen utazástól vagy időzóna változástól. A „jetlag” jellemzően időszakos, és amint a test alkalmazkodik az új időzónához, a tünetek megszűnnek. Ezzel szemben a fáradtság fennállhat pszichológiai tényezők vagy életmódbeli kérdések miatt is.
Példák összehasonlításra:
– Jetlag: Miután Ázsiából Európába repült, több napig tartott, mire alkalmazkodott az új időzónához, és helyreállt a természetes alvási ciklusa.
– Fáradtság: Egész éjjel a munkahelyén dolgozott határidő miatt, és másnap rettenetesen kimerültnek érezte magát.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
– Időzóna eltolódás: Az időzónák közötti különbségekhez való alkalmazkodás folyamata, amely a jetlag alapját képezi.
– Biológiai óra: A szervezet természetes ritmusát szabályozó belső mechanizmus.
Szinonimák:
– Nincs pontos szinonimája, de a „biológiai óra megzavarása” és az „időzóna kiváltotta diszkomfort” hasonló jelentésű kifejezések.
Ellentéte
– Circadian ritmus fegyelmezés: Amikor a belső biológiai óra teljesen összhangban van a külső környezeti tényezőkkel, például nappal és éjszaka ciklusaival.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „jetlag” kifejezés az angol „jet” (sugárhajtású repülőgép) és „lag” (elmaradás, késés) szavak összevonásából származik, és az időzónaváltás okozta biológiai óránk megzavarodását jelenti. Leggyakrabban olyan személyek használják, akik gyakori interkontinentális repülőutakon vesznek részt, mivel az időzónák átlépésekor a test belső órája nincs szinkronban a helyi idővel. A „jetlag” szó gyakorlati alkalmazása tehát leginkább a repülés és az utazás kontextusában jelenik meg, például: „A hosszú repülés után borzasztó jetlaget éreztem” vagy „Néhány napba telik, mire leküzdöm a jetlag következményeit”.
Érdekesség:
Az érdekesség a „jetlag” kifejezéssel kapcsolatban, hogy bár modern problémának tűnik, valójában az időzóna átlépésével kapcsolatos zavar már régóta létezett, azonban a repülés elterjedésével vált széles körben ismertté. Tudományos kutatások azt mutatják, hogy a föld felosztása 24 időzónára valójában mesterséges, és a természetes nappali- és éjszakai ritmusokhoz képest zavarhatja az emberi szervezetet. Érdekes módon az irány, amely felé utazunk, befolyásolja a jetlag súlyosságát; például, ha nyugat felé repülünk, könnyebb alkalmazkodni, mint amikor kelet felé, mivel ilyen irányítottságnál a napok látszólag meghosszabbodnak.