Szófaj: Főnév, melléknév
Jelentése:
- Olyan politikai vagy gazdasági gyakorlat, amelynek célja egy ország dominanciája és ellenőrzése más országok felett, gyakran katonai, gazdasági vagy kulturális eszközökkel.
- Az imperialista jelző egyes személyekre, csoportokra vagy országokra vonatkozik, amelyek e gyakorlat támogatói vagy alkalmazói.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A birodalmi törekvések során számos ország imperialista politikát folytatott a 19. században.
- Egyes történészek szerint a modern kori gazdasági globalizáció bizonyos mértékig imperialista jellegű.
Eredete
Az „imperialista” szó a „birodalom” latin megfelelőjéből, az „imperium”-ból származik. A kifejezést a 19. század végén kezdték el használni, amikor a nagyhatalmak, mint például Nagy-Britannia és Franciaország, jelentős gyarmati terjeszkedést hajtottak végre. Az imperializmus politikai és gazdasági dominanciára való törekvést jelentett.
Történeti és kulturális vonatkozás
Történelmileg az imperializmus jelentős hatást gyakorolt a világ politikai térképére és kultúrájára. A gyarmati uralom alatt álló területek kulturálisan és gazdaságilag átalakultak, gyakran az anyaország érdekeit kiszolgáló módon. Az imperialista politika a 20. század folyamán számos konfliktushoz vezetett, és a gyarmatok függetlenedési mozgalmai hozzájárultak az új nemzetállamok kialakulásához. A mai napig vitatott kérdés, hogy az imperializmus öröksége milyen hatást gyakorol a globális egyenlőtlenségekre és a nemzetközi kapcsolatokra.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „imperialista” kifejezés gyakran összetévesztve jelenik meg az „imperializmus” mint ideológia és gyakorlati módszer közötti különbséggel. Néhányan tévesen azonosítják az imperializmust egyszerűen a gyarmatosítással, miközben az ennél sokkal szélesebb körű geopolitikai tevékenységet takar.
Összehasonlítás és kontraszt
Az imperializmus a hatalom és befolyás terjesztésére irányuló politika, gyakran gazdasági, katonai vagy politikai eszközökkel. Ellentétben az internacionálizmussal, ami a nemzetek közötti együttműködést és egyenlőségre épülő rendszert támogatja, az imperializmus egyoldalúan a hatalom kiaknázására törekszik.
Példák összehasonlításra:
- Az Egyesült Államok és a Szovjetunió hidegháborús politikája: mindkét fél imperialista módszerekkel próbálta kiterjeszteni a befolyását, de eltérő ideológiai alapokon.
- Brit Birodalom a 19. században – klasszikus imperialista politika, amely gyarmati területek megszerzésére és azok kiaknázására épített.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Imperializmus (fn) – az imperialista politikat támogató ideológia.
- Hódító (mn) – hasonló jelentés, a területek megszerzésére utalva.
- Kolonializmus (fn) – gyarmatbirodalom építésére irányuló gyakorlat.
Szinonimák:
- Gyarmatosító
- Hódító
- Birodalomépítő
Ellentéte
- Internacionalista
- Antikolonialista
- Izolacionista
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
Az „imperialista” kifejezést leggyakrabban politikai és történelmi kontextusban használják, hogy leírják azokat a személyeket, csoportokat vagy nemzeteket, akik vagy amelyek más területek, országok, népek feletti uralomra törekszenek, legtöbbször gazdasági, politikai vagy katonai eszközökkel. Például, a 19. és 20. század során a nagyhatalmak, mint az Egyesült Királyság és Franciaország, gyakran kerültek imperialista címkézés alá, mivel gyarmatosító politikát folytattak. Egyéni használatban valakit imperialistának lehet nevezni, ha támogatja vagy igazolja az efféle politikát.
Érdekesség:
Érdekes tény, hogy az „imperializmus” fogalma nem mindig hordoz negatív konnotációt; egyes történészek és politikai elméletírók úgy vélik, hogy bizonyos esetekben az imperializmus fejlesztési lehetőségeket hozott a gyarmatosított területek számára is. Mindazonáltal a legtöbb ember számára az „imperialista” szó pejoratív jelentéssel bír, mivel gyakran társítják elnyomással és igazságtalansággal. A modern világban is használatos ez a kifejezés, például különböző nagyhatalmak geopolitikai tevékenységének kritikájaként.