Szófaj: főnév
Jelentése:
- A gaslighting egy pszichológiai manipulációs technika, amely során valaki szisztematikusan kételyeket ültet valaki más emlékeibe, ítéleteibe vagy a valóságérzékelésébe, gyakran célzottan azért, hogy az illető önbizalmát és önbizalmi érzését aláássa.
Források:
dictionary.cambridge.org
Jelentése példamondatokkal
- A gaslighting során az elkövető igyekszik meggyőzni áldozatát arról, hogy az eseményeket rosszul érzékeli, ezzel elbizonytalanítva önmagában és az érzékelésében.
- Amikor Anna észrevette, hogy partnere folyton megkérdőjelezi a valóságról alkotott képét, rájött, hogy gaslighting hatásának van kitéve.
Eredete
A „gaslighting” kifejezés az 1938-as brit színdarabból, a „Gas Light”-ból származik, amelyet később, 1944-ben Hollywoodban filmként is adaptáltak. A darabban egy férj szisztematikusan manipulálja feleségét annak érdekében, hogy az őrültnek érezze magát, például a házban lévő gázlámpák fényerejének módosításával, majd tagadva, hogy bármi változott volna.
Történeti és kulturális vonatkozás
A gaslighting technikái sokféleképpen megnyilvánulhatnak különböző kapcsolatokban, például párkapcsolatokban, munkahelyi környezetben vagy akár társadalmi szinten is. Az utóbbi időben a kifejezés szélesebb körben elterjedt, gyakran a hatalmi és irányítási dinamikák kritikájaként használják, különösen a romantikus kapcsolatokban történő érzelmi bántalmazás kontextusában. Az ilyen technikák felismerése és megértése fontos lépés lehet az érzelmi manipulációs folyamatok megelőzésében és kezelésében.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „gaslighting” jelentése gyakran félreértett. A kifejezés ugyanis nem pusztán azt jelenti, hogy valaki hazudik vagy manipulál, hanem egy hosszabb folyamatot ír le, amelynek célja, hogy az áldozat kételkedni kezdjen a saját valóságérzékelésében. Gyakori hiba, amikor a hétköznapi viták vagy félreértések során használják, amelyek nem tartalmazzák az ilyen szisztematikus manipulációt.
Összehasonlítás és kontraszt
A „gaslighting” a pszichológiai manipuláció egyik formája, melyben a manipulátor szándékosan próbálja az áldozatot mentálisan instabillá tenni. Ezzel szemben más manipulatív praktikák, például a szokványos hazugság vagy a titkolózás, nem szükségszerűen kérdőjelezik meg a másik fél érvényességét, hanem inkább konkrét tényeket próbálnak elferdíteni azonnali haszon reményében.
Példák összehasonlításra:
- A „gaslighting” során a manipulátor rendszeresen megkérdőjelezi az áldozat emlékeit: például egy embert arra próbálnak rábírni, hogy elhiggye, egy bizonyos esemény másként történt, mint ahogy ő emlékszik, annak ellenére, hogy a valóságban helyesek az emlékei.
- Összehasonlításképpen, egy egyszerű hazugság lehet az, amikor valaki azt állítja, hogy egy megbeszélt találkozón nem történt meg, még ha az valójában meg is történt, de nincs mögötte hosszútávú, szisztematikus szándék a másik személy kontrollálására.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Pszichológiai manipuláció
- Mentális bántalmazás
- Manipuláció
Szinonimák:
- Pszichológiai terror
- Mentális manipuláció
Ellentéte
- Őszinteség
- Nyíltság
- Tisztaság
- Bizalom
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „gaslighting” kifejezés gyakorlatilag különböző kontextusokban használatos, ahol érzelmi vagy pszichológiai manipuláció történik. Gyakran alkalmazzák párkapcsolatokban, ahol az egyik fél megkérdőjelezheti a másik fél realitásérzékét vagy emlékeit, ezáltal bizonytalanságot és önértékelési problémákat okozva. Munkahelyi környezetben is felmerülhet, például egy főnök vagy kolléga részéről, aki úgy manipulálja a helyzetet, hogy a munkavállaló saját döntéskepésségében kételkedjen. Baráti kapcsolatokban vagy családon belüli viszonyokban is előfordulhat, ahol valaki szándékosan próbálja azt az érzést kelteni, hogy a másik személy paranoiás vagy túlságosan érzékeny.
Érdekesség:
A „gaslighting” kifejezés eredete egy 1938-as színdarabhoz, majd annak 1944-es filmadaptációjához, a „Gaslight„-hoz köthető. A történetben egy férfi szándékosan eltorzítja a környezetét, például csökkenti a gázlámpa fényerejét, hogy feleségét bolondnak állítsa be. Ez a manipulációs technika annyira hatásosan mutatja be a pszichológiai manipuláció formáit, hogy a „gaslighting” kifejezés azóta is fennmaradt a mindennapi nyelvben. Érdekes módon a jelenség az utóbbi években felerősödő figyelmet kapott az internetes diskurzusokban, különösen a mentális egészség és a mérgező kapcsolatok témájában folytatott beszélgetések során.