Szófaj: főnév
Jelentése:
- Egy irodalmi műfaj, amelyben a szerző érvel, elmélkedik, vagy bemutat egy témát személyes hangvételben.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A tanárunk azt kérte, hogy írjunk egy ötoldalas esszét a környezetvédelem fontosságáról.
Eredete
Az „esszé” szó a francia „essai” szóból származik, amelynek jelentése ‘kísérlet’, ‘próba’, illetve a latin „exagium” kifejezésből ered, ami ‘súlymérést’ jelent.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az esszé műfaját Montaigne, a 16. századi francia író tette népszerűvé, aki személyes hangvételű írásaival új irányt adott az irodalmi eszmefuttatásoknak. Az esszé azóta számos formában és stílusban elterjedt, gyakran szolgál az iskolai oktatás eszközeként a diákok érvelési képességeinek fejlesztésére.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Az „esszé” gyakran összetévesztik más írásműfajokkal, mint például a tanulmány vagy a jelentés. Az esszé személyes nézőpontot tükröz, és nem feltétlenül igényli a tárgy teljes mélységű kutatását, inkább a gondolatok kreatív kifejtése a cél. Sokan tévesen azt gondolják, hogy az esszének feltétlenül hosszabbnak kell lennie, pedig lényegében a tartalom minősége és az érvek logikus felépítése az elsődleges.
Összehasonlítás és kontraszt
Az „esszé” egy gondolatmenet kifejtése, amely különbözik a „tanulmány”-tól, amely részletes kutatást és adatelemzést igényel. Továbbá, az „esszé” szubjektívebb lehet, míg a „jelentés” inkább objektíven számol be valamilyen tényekről vagy eseményről.
Példák összehasonlításra:
- Az esszé személyes hangvételű, míg a tanulmány tárgyilagos.
- Egy esszé lehet kreatív, a jelentés viszont strukturált és tényszerű.
- Míg a tanulmány alapvetően kutatásalapú, az esszé inkább a szerző filozófiai vagy érzelmi élményeit tükrözi.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- shosszabbítás: esszei, eszszéírás
- rokon szavak: dolgozat, értekezés
Szinonimák:
- tanulmány, értekezés, írás
Ellentéte
- jelentés, távirat, figyelmeztetés
Esszé jelentése
Az „esszé” egy szövegtípus, amely rövidebb vagy hosszabb formában fejti ki a szerző gondolatait egy adott témáról. Az esszé célja lehet az elemzés, érvelés, vagy a vélemény kifejezése, gyakran személyesebb vagy szubjektívebb megközelítésben, mint például egy tudományos dolgozat esetén. Az esszé struktúrája általában bevezetésből, fő részből és következtetésből áll.
Eredet
Az „esszé” szó a francia „essayer” igéből származik, amelynek jelentése „próbálni” vagy „kipróbálni”. Az „esbboissat” jelentése kezdetleges próbálkozás vagy kísérlet volt, ami végül az esszé kialakulását eredményezte a 16. században, Michel de Montaigne írásai révén, aki tekinthető az esszé műfaj megteremtőjének.
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
Az esszéket gyakran használják oktatási környezetben, ahol a tanulók feladata, hogy egy témát alaposan megvizsgáljanak és kifejtsék álláspontjukat. Ezen kívül az esszé népszerű formája az irodalmi és publicisztikai cikkeknek is, ahol a szerzők különféle társadalmi, kulturális vagy politikai kérdéseket boncolgatnak. Az esszé lehet formai tekintetben szabadabb, mint más írott műfajok, és lehetővé teszi a szerző számára, hogy gondolatait több szempontból is bemutassa, akár önálló meglátásait is közvetítve.
Érdekesség
Egy érdekes tény az esszéről, hogy Michel de Montaigne, aki a műfaj egyik megalapozója, saját esszéit gyakran személyes naplójának tekintette. Montaigne kísérletezett a formával, és az írásait arra használta, hogy személyes tapasztalatait, gondolatait és életbölcsességeit megossza, amelyek gyakran introspektív és filozofikus jellegűek voltak. Az esszé, mint irodalmi forma, azóta is megőrzi azt a szabadságot és egyéniséget, amit Montaigne megadott neki azáltal, hogy egy új írásmódot vezetett be.