Szófaj: melléknév
Jelentése:
- Olyan, aki erkölcsileg helyes, tisztességes, kifogástalan jellemű. Az erényes személy tartózkodik a rossz cselekedetektől, és követi az erkölcsi és társadalmi normákat.
Források:
www.thefreedictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az erényes ember mindig igyekszik segíteni másokon, és betartja a közösség szabályait.
- Krisztus követése során sokan úgy tartották, hogy erényes életvitellel lehet elérni a legnagyobb boldogságot.
Eredete
Az „erényes” szó a magyar nyelvben a középkor óta jelen van, származik a latin „virtus” szóból, amely erőt, bátorságot és erkölcsi jót jelöl. A szó összekapcsolódik a kereszténység terjedésével, ahol az erények (például bátorság, igazságosság, mértékletesség) kiemelt szerepet kaptak.
Történeti és kulturális vonatkozás
A középkorban az erényes élet értékmérője volt az ember helyes életvezetésének és lelki tisztaságának. Az előkelő társadalmi rétegek, valamint a vallási vezetők gyakran hangsúlyozták az erényes élet fontosságát. A keresztény vallásban az erények gyakran ellentétpárként, a bűnökkel szembeállítva jelennek meg, amiket az egyénnek le kell győznie az üdvösség eléréséhez. Az erény fogalma máig fontos az etikai és filozófiai diskurzusokban, ahol jellemzően az „önmagunk javítása”, „belső harmónia” és „közösségért való pozitív cselekvés” kérdésköreivel társítják.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „erényes” szót gyakran félreértelmezik, mint pusztán egyéni erkölcsi vagy vallási jellegű dicséretet, holott az erényesség magában foglalhat társadalmi, közösségi szempontból is értékes cselekedeteket. Emellett néha helytelenül használják az erényes szót, amikor valaki csupán passzívan elkerüli a rosszat, holott az erényesség aktív jó cselekvést is jelent.
Összehasonlítás és kontraszt
Az „erényes” jellemzően pozitív, míg a „helytelen” vagy „erkölcstelen” negatív jellegű szavak. Az erényes viselkedés célja, hogy követendő példát mutasson másoknak, a közösség javát szolgálja és egyéni jellemfejlődést eredményezzen. Ezzel szemben egy önző vagy helytelen viselkedés az egyéni haszonszerzést vagy közvetett károkozást helyezi előtérbe.
Példák összehasonlításra:
- Erényes: Egy ember, aki önkéntesként segít az időseknek.
- Nem erényes: Egy ember, aki kihasználja mások sebezhetőségét saját haszna érdekében.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Erény, erényesség, erkölcs, jóság
Szinonimák:
- Jólelkű, becsületes, tisztességes, erkölcsös
Ellentéte
- Rossz, erkölcstelen, becstelen, tisztességtelen
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
Az „erényes” szó a magyar nyelvben olyan személyre utal, aki erkölcsösen és tisztességesen viselkedik. Gyakran használják a jellem és a magatartás pozitív értékelésére, például: „Az erényes ember mindig a jót cselekszi, még akkor is, ha senki nem látja.” Az „erényes” kifejezés előfordulhat irodalmi művekben, mindennapi beszélgetésekben, vagy akár erkölcsfilozófiai diskurzusokban is. A szó kapcsolódik az erény fogalmához, amely a különböző kultúrákban és vallásokban a tisztességes cselekedetek és jó tulajdonságok összességét jelöli.
Érdekesség:
Az „erényes” szóhoz kapcsolódó érdekesség, hogy az ókori filozófiák, például az arisztotelészi etika nagy hangsúlyt fektet az erényekre, mint az emberi boldogság és jó élet elérésének központi elemeire. Arisztotelész szerint az emberi boldogság az „areté”, vagyis erény gyakorlásával érhető el. Továbbá az is érdekes, hogy a különböző kultúrákban az erény fogalma eltérő jelentéssel bírhat: ahol például a keleti filozófiák az együttérzést és alázatot hangsúlyozzák, addig a nyugati hagyományok gyakran az igazságosságot és bátorságot emelik ki.