Szófaj: főnév
Jelentése:
- Az epilógus a mű végén található záró rész, amelyben a szerző általában összefoglalja vagy lezárja a történetet, gyakran elmondja, mi történt a főszereplőkkel a cselekmény után.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A regény epilógusában a szerző elmeséli, hogy a főszereplő néhány évvel később boldogan él a családjával.
Eredete
Az „epilógus” szó a latin „epilogus” és a görög „ἐπίλογος” (epilogos) szavakból származik, amely a „epi-” (után) és „logos” (beszéd, szöveg) elemekből tevődik össze. Az eredeti jelentése „beszéd a beszéd után”, utalva a szöveg végén található kiegészítő részre.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az epilógus hagyományosan használatos az irodalmi művekben, különösen a színházban és a regényekben. Szerepe, hogy a történetet lezáró nyugalmat biztosítson az olvasónak vagy a közönségnek, és megválaszoljon bármilyen nyitva maradt kérdést. Gyakran használják arra is, hogy erkölcsi vagy didaktikus tanulságot közvetítsenek, és összekapcsolják a történet eseményeit a valósággal vagy egyéb kulturális vonatkozásokkal. Az epilógusok népszerűsége különösen jelentős az antikvitás óta és sok szerző kedvelt eszközévé vált az irodalomban.
Epilógus jelentése
Az „epilógus” (a görög ‘epilogosz’ szóból) egy irodalmi vagy művészeti mű végén található rész, amely összegzi vagy lezárja az előző eseményeket. Gyakran használják regényekben, drámákban vagy filmekben, hogy betekintést nyújtsanak a történet végét követő eseményekbe, vagy lezárják a karakterek életét.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „prológus” és az „epilógus” gyakran összetéveszthető. A prológus a mű elején található, míg az epilógus a végén. Ugyanígy, néha az utószóval is keverik, bár az utószó gyakran inkább az író személyes megjegyzéseit tartalmazza.
Összehasonlítás és kontraszt
A prológus és epilógus ellentétpárok a mű szerkezetében. Míg a prológus bevezetést nyújt, az epilógus lezárást biztosít. Egy másik kontraszt az előző és fő történet közt állhat, ahol az epilógus segít lezárni a szálakat vagy előremutató utalásokat tenni.
Példák összehasonlításra:
- Shakespeare „A vihar” című darabjában az epilógus Prospero monológjaként zárja le a történetet, míg a George R. R. Martin „Trónok harca” sorozatában a könyvek epilógusai újraértelmezik a lezárt történeti szálakat.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Előszó, utószó, prológus
Szinonimák:
- Utószó, lezárás, befejezés
Ellentéte
- Prológus
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
Az „epilógus” egy szépirodalmi mű, mint például egy regény vagy dráma zárlata. Gyakran a fő történet lezárulta után helyezkedik el, ahol a szerző kiegészítő információkat ad az események további kimeneteléről vagy a szereplők jövőbeli sorsáról. A filmek világában is használatos, ahol az epilógus betekintést nyújt a történet utáni eseményekbe, vagy összefoglalja a karakterek életét. Az epilógus gyakran arra szolgál, hogy lezárja a történet szálait, és nyugvópontra juttassa az olvasót vagy a nézőt.
Érdekesség:
A „Harry Potter és a Halál ereklyéi” című könyv epilógusa különösen emlékezetes, mivel ugyanannak a világnak a tizenkilenc évvel későbbi pillanatával zárul, bemutatva, hogy hol tartanak a szereplők ennyi év után. Az epilógus különlegessége, hogy fellebbenti a fátylat a jövőről, amely közvetlenül a sorozat lezárása után játszódik. Az írók néha az epilógust használják arra, hogy olyan csavarokat vezessenek be, amelyek megváltoztatják az olvasók vagy a nézők megértését a fő történetről.