Szófaj: melléknév
Jelentése:
- Az „epikus” szó eredetileg olyan műfajokkal kapcsolatos, amelyek nagy léptékű, hősies cselekményt mesélnek el, gyakran költői formában. Az „epikus” emellett olyan dolgokra is utalhat, amelyek rendkívüli méretűek vagy jelentőségűek.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az Iliász és az Odüsszeia az ókori görög irodalom két leghíresebb epikus költeménye.
- A film epikus csatajelenete látványos és megható volt.
- A hegymászó epikus küzdelmet folytatott az elemekkel.
Eredete
Az „epikus” szó a latin „epicus” és a görög „epikos” szóból származik, mely az „eposz” szóra vezethető vissza. Az „eposz” jelentése: mesébe illő történet vagy vers, mely általában hosszú és részletes.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az epikus művek mindig is fontos szerepet játszottak a kultúrában, mivel ezek általában az emberi tapasztalatok és erkölcsök alapvető kérdéseit vizsgálják. Az epikus történetek, mint például az Íliász, az Odüsszeia vagy az Ének Rolandról, nemcsak szórakoztatóak, hanem erkölcsi példát is közvetítenek, és jelentős hatással voltak a későbbi irodalmi és művészeti alkotásokra is.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „epikus” kifejezés gyakran összetévesztésre kerül a modern szlengben használatos „epic” angol szóval, amely valami nagyon nagyszerű vagy lenyűgöző dolgot kíván leírni. Az eredeti magyar jelentés a nagy terjedelmű, hősi elbeszélő költeményekre utal, melyek komoly és emelkedett hangvételűek, például az Iliasz vagy az Odüsszeia.
Összehasonlítás és kontraszt
Míg az angol „epic” szó a mindennapi nyelvben széleskörűen elterjedt, hogy leírjon valami impozánsat vagy figyelemre méltót, addig a magyar „epikus” szó irodalmi, művészeti értelmezésben kerül használatra, amely egy adott műfajt vagy stílust jelöl. Az epikus műveket a lírai és drámai művektől elkülöníthetjük, mivel általában elbeszélő, narratív jellegűek.
Példák összehasonlításra:
- A modern filmek közül sokat „epikusnak” neveznek, utalva a monumentális jelenetekre és intenzív történetvezetésekre, mint például a „Gyűrűk Ura” filmtrilógia.
- A klasszikus irodalomban Homérosz „Iliasz” című műve tipikus példája az epikus költészetnek.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- eposz: nagy terjedelmű, hősi elbeszélő költemény
- epikusság: az epikus jelleg tulajdonsága
Szinonimák:
- hőskölteményi (bár ez kevésbé használt)
- nagyívű, monumentális (kisebb mértékben megfelelőek)
Ellentéte
- lírai: érzelmeket kifejező, személyes hangnemű költemény vagy műfaj
- triviális: hétköznapi, jelentéktelen
Téma: Epikus
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
Az „epikus” szó eredetileg az irodalmi műfajokra utal, különösen az epikai műnemre, amely hősies történeteket, kalandokat mesél el, és gyakran nagyobb emberi vagy történelmi témákat dolgoz fel. Az epikus elbeszélések jellemző példái közé tartoznak Homérosz művei, mint az „Iliász” és „Odüsszeia”. Az epikus kifejezés modern kontextusban azonban ennél szélesebben használt: gyakran jelölik vele a nagyságot, monumentalitást vagy lenyűgöző élményeket, például egy „epikus film” vagy „epikus pillanat” kifejezésekben.
Érdekesség:
Az „epikus” szónak az angol nyelvben volt egy érdekes reneszánsza a 20. század végén és a 21. század elején, amikor a popkultúrában, különösen a film- és játékvilágban, felerősödött a használata. Ennek során az epikus szó jelentése kibővült, és a szlengben elkezdték használni mindenféle rendkívüli, meghatározó vagy szenzációs tartalom leírására, például a „This party was epic!” (Ez a buli epikus volt!) mondatban.