Szófaj: melléknév
Jelentése:
- Tapasztalaton vagy megfigyelésen alapuló, a gyakorlati, kísérleti úton megszerzett tudást vagy eredményeket hangsúlyozó. Az empirikus módszer a szisztematikus megfigyelések és a kísérletezés során szerzett adatokra támaszkodik.
Források:
www.thefreedictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az empirikus kutatás során a tudósok elsődleges adatokat gyűjtenek a terepen végzett megfigyeléseik alapján.
- Az empirikus bizonyítékok támasztják alá az állítását, miszerint az új gyógykezelés hatékony.
Eredete
Az „empírikus” szó a görög „empeirikos” szóból származik, amely tapasztalati vagy kísérleti úton megszerzett tudást jelent. A görög eredetű „empeiria” (tapasztalat) és az „-ikos” (kapcsolatos) képző összevonásából keletkezett a kifejezés. Az ókori görög filozófiában a szkeptikusok egy csoportja, az empirikusok, akik a közvetlen megfigyelés és tapasztalatra alapozott tudás mellett érveltek.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az empirikus megközelítés számos tudományos áttörés alapját képezte a történelem során. Az empirizmus, mint filozófiai irányzat, a reneszánsz és az újkor tudományos forradalmában jelentős szerepet kapott, különösen az olyan gondolkodók munkájában, mint Francis Bacon és John Locke. Az empírikus módszer modern tudományos kutatási módszerek alapja, amely a megfigyelésre, kísérletezésre és az ebből levont következtetésekre támaszkodik. Az empírikus kutatás a természettudományoktól kezdve a társadalomtudományokig számos területen alkalmazható és elengedhetetlen a tudomány fejlődése szempontjából.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
Az „empírikus” szót gyakran keverik össze elméleti vagy spekulatív megközelítésekkel, mivel az emberek néha azt gondolják, hogy minden kutatási megközelítés empírikus, ami nem feltétlenül igaz. Az empírikus kutatás szigorúan a megfigyelésen és tapasztalaton alapul, nem pedig elméleteken vagy hipotéziseken.
Összehasonlítás és kontraszt
Az empírikus megközelítést szembe lehet állítani az elméleti megközelítéssel. Míg az empírikus módszerek adatokra és konkrét bizonyítékokra támaszkodnak, az elméleti megközelítések inkább fogalmi és logikai gondolatmentekre alapoznak és nem feltétlenül követelik meg a közvetlen bizonyítékokat.
Példák összehasonlításra:
- Egy empírikus kutatás során kísérleteket és megfigyeléseket végeznek a valós életben, hogy konkrét adatokat gyűjtsenek, például orvosi kutatásokban klinikai vizsgálatok segítségével.
- Elméleti kutatásokban modellalkotás és hipotézisek elemzése történik, amelyek sokszor spekulatívak lehetnek és nem támaszkodnak közvetlen megfigyelésre, például filozófiai vagy matematikai elméletek kidolgozása.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Empíria: az empírikus vizsgálatok tárgykörébe tartozó jelenségek és adatok összessége.
- Megfigyelés: az empírikus kutatás egyik alapvető eleme, amely során adatokat gyűjtenek közvetlen megfigyelés útján.
Szinonimák:
- Kísérleti
- Tapasztalati
- Gyakorlati
Ellentéte
- Elméleti
- Spekulatív
- Absztrakt
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „empírikus” szó az empirikus tapasztalatok és megfigyelések útján szerzett ismeretekre utal, szemben az elméleti vagy tisztán logikai megfontolásokkal. Gyakran használják a tudományos kutatásban, hogy olyan adatokat és következtetéseket írjanak le, amelyek közvetlen megfigyelések vagy kísérletek eredményeként születtek. Például az orvostudományban egy empírikus vizsgálat során gyűjtött adatokat használnak arra, hogy meghatározzák egy új gyógyszer hatékonyságát. Az empírikus megközelítés a társadalomtudományokban is elterjedt, ahol kérdőívek vagy interjúk segítségével gyűjtött adatokat elemeznek az emberek viselkedésének vagy véleményének megértése érdekében.
Érdekesség:
A „empírikus” szó a görög „empeiria” szóból származik, amely tapasztalatot jelent. Érdekesség, hogy az empirikus módszertan a középkori orvostudományban „empiric” kifejezéssel is jelen volt, szkeptikusan vagy pejoratívan használva, mivel akkoriban a gyakorlat nélküli, pusztán szövegekből tanuló orvosokkal állították szembe. Ennek ellenére, a modern tudományos módszertan jelentős részévé vált, és a megalapozott tudás megszerzésének egyik legfontosabb módjaként ismerik el.