Szófaj: főnév
Jelentése:
- Olyan állítás vagy tétel, amelyet vita nélkül el kell fogadni, gyakran vallási vagy filozófiai rendszerek alapjai.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A katolikus egyház dogmái évszázadok óta változatlanok maradtak.
Eredete
A „dogma” szó a görög „dokein” igéből származik, melynek jelentése „látszani” vagy „úgy tűnik”. Később a latin „dogma” szóra vezethető vissza, mely magában hordozza az „elmélet” vagy „tétel” értelmezéseket is.
Történeti és kulturális vonatkozás
A dogmák fontos szerepet játszottak a történelem során, különösen a vallásokban, mint például a kereszténységben vagy az iszlám világában, ahol az igaz hit alappilléreinek számítanak. A felvilágosodás korában sok filozófus és gondolkodó megkérdőjelezte a merev dogmákat, ami a modern szkeptikus gondolkodás kialakulásához is hozzájárult.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „dogma” szót gyakran tévesen használják általánosan bármilyen hit, elv vagy meggyőződés megnevezésére, miközben a dogma pontos jelentése egy olyan alapelv vagy tan, amelyet egy vallási vagy ideológiai tekintély megfellebbezhetetlen igazságként állít fel. Néha úgy gondolják, hogy csak vallási értelemben használják, holott más területeken is előfordul.
Összehasonlítás és kontraszt
A dogma egy szigorúan kötött hittétel, amelyet nem kérdőjeleznek meg, míg például egy elmélet gondolati rugalmasságot igényel és empirikus alátámasztást keres. A dogma tehát fix és megkérdőjelezhetetlen, míg az elméletek működéséhez kritika és bizonyítás szükséges. A dogma és az ideológia közötti különbség, hogy míg a dogma egy konkrét igazságra vonatkozik, az ideológia egy átfogóbb világnézeti keret.
Példák összehasonlításra:
- A keresztény teológia egyik dogmája a Szentháromság koncepciója, míg a tudományban az evolúció elmélete nincs dogmaként kezelve, mert folyamatosan új bizonyítékokkal bővül.
- A katolikus egyház dogmája a Szűz Mária mennybevitele, amelyet a híveknek hittel el kell fogadniuk, míg az ideológiai hitrendszerek, mint például a kapitalizmus vagy szocializmus, nem állítanak fel ilyen merev dogmákat.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Doktrína (amely inkább tanításokat jelent)
- Kánon (ami szabályokat, mértéket jelöl, különösen vallásos és művészeti kontextusban)
- Hitvallás (amely egy vallás vagy egyén hitének, illetve elveinek összefoglalása)
Szinonimák:
- Hittétel
- Alapelv
- Dekrétum (bár ez hivatalos rendeletre utal)
Ellentéte
- Kételkedés (amely nyitottságot a megkérdőjelezésre és a kritikai gondolkodásra jellemzi)
- Anarchia (rendezett elvek hiánya)
- Kriticizmus (ami kritikai vizsgálatot és megkérdőjelezést jelent)
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „dogma” szó a filozófiában, vallásban és más tudományágakban is gyakran használatos. Filozófiai értelemben a „dogma” egy olyan kijelentés vagy hit, amelyet abszolút igazságként fogadnak el, gyakran megkérdőjelezés nélkül. A vallásban a dogma olyan alapvető hitelv vagy tanítás, amely a vallási közösség számára kötelező érvényű. Például a katolikus egyház dogmái között szerepel a Szentháromság tana. Szociológiai kontextusban is előfordul, ahol egy társadalmi csoport mereven ragaszkodó hitei, szabályai kerülnek szóba.
Érdekesség:
Egy érdekes anekdota a „dogma” fogalmához kapcsolódik, Tertulliánusz, a korai keresztény író nevéhez fűződik. Az egyik híres mondása: „Credo, quia absurdum est”, ami azt jelenti, hogy „Hiszem, mert abszurd.” Ez a mondat azt szemlélteti, hogy a dogmatikus hit gyakran olyan alapokon nyugszik, amelyek nem igényelnek logikus bizonyítékot, és éppen az abszurditása miatt esik a megingathatatlan hit körébe. Ez a paradoxon rávilágít arra, hogy a dogmatikus hitrendszerek gyakran jól megkülönböztethetők a racionális megfontolásoktól.