Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors

2 A B C Cs D E Egyéb F G H I J K L M N Ny O P q R S Sz T U V W X y Z Á

Disztópia jelentése

Szófaj: főnév

Jelentése:

  1. Egy képzeletbeli hely vagy társadalom, amelyben az élet súlyos elnyomás, vagy szélsőséges szegénység és szenvedés jellemzi. Olyan állapot, amelyet általában a totalitárius kormányzás, tömeges éhezés, szennyezés, vagy bármilyen más negatív folyamat idéz elő.

Források:

www.dictionary.com

Jelentése példamondatokkal

  • A könyv egy disztópiában játszódik, ahol az emberek szigorú megfigyelés alatt élnek, és nincsenek személyes szabadságjogaik.

Eredete

A disztópia szó az 1800-as években jelent meg először, és a görög ‘dys-‘ jelentése „rossz” vagy „nehezen élhető”, valamint az ‘utópia’ szavak kombinációjából ered. Az utópia kifejezés pedig Thomas More 1516-os művét követően vált ismertté, amely egy ideális, harmonikus társadalmat ábrázolt.

Történeti és kulturális vonatkozás

A disztópia fogalma különösen népszerű a 20. század második felétől kezdve, gyakran használták irodalmi és filmművészeti alkotásokban, hogy olyan társadalmakat ábrázoljanak, amelyek gyakran az emberi jogok hiányára és a állami elnyomásra összpontosítanak. Olyan ikonikus irodalmi művek, mint George Orwell „1984”-je vagy Aldous Huxley „Szép új világ”-a, disztópikus jövőképeket mutatnak be az olvasóknak.

Gyakori tévhitek és helytelen használat

A „disztópia” kifejezést gyakran helytelenül használják bármilyen szomorú vagy rossz helyzet leírására. Ugyanakkor a disztópia egy specifikus fiktív zsáner, amely egy olyan társadalmat mutat be, ahol a viszonyok erősen romlottak valamilyen totalitárius, környezeti, technológiai vagy más káros hatás következtében. Nem minden szomorú vagy rossz helyzet minősül disztópiának.

Összehasonlítás és kontraszt

A disztópia gyakran az ellentéte az „utópia” fogalmának, amely egy tökéletes vagy ideális társadalmat ábrázol. Míg az utópiák erre a tökéletességre összpontosítanak, a disztópiák az emberi hatalommal való visszaélés, kontroll, vagy a technológiai fejlődés veszélyeire hívják fel a figyelmet.

Példák összehasonlításra:

  • Utópikus regény: Sir Thomas More – „Utopia
  • Disztópikus regény: George Orwell – „1984”

Szó család és rokon értelmű kifejezések:

  • Disztópikus: Olyan jellemzők, amelyek egy disztópiához kapcsolódnak.
  • Anti-utópia: Gyakran használják a disztópia szinonimájaként, bár az anti-utópia kifejezetten az utópia kudarcára vagy annak visszás következményeire fókuszálhat.

Szinonimák:

  • Anti-utópia
  • Negatív jövőkép

Ellentéte

  • Utópia
  • Ideális világ

Gyakorlati használat különböző kontextusokban

A „disztópia” kifejezés elsősorban az irodalomban, a filmes műfajban, és a társadalomtudományokban van jelen. A disztópikus történetek olyan jövőbeli világokat mutatnak be, melyekben a társadalmi, politikai vagy környezeti problémák rendkívül kedvezőtlen módon eszkalálódtak. Irodalmi példák közé tartozik George Orwell „1984” című regénye vagy Aldous Huxley „Szép új világ” című könyve. Képzőművészeti és filmes kontextusban a disztópikus elemek gyakran figyelmeztetésként szolgálnak a jelenkori társadalmi tendenciák veszélyeire, és gyakran erős kritikai élük van.

Érdekesség:

A „disztópia” kifejezés az ókori görög „dys-” előtagból és az „utópia” szóból ered, melyek együtt „rossz helyet” jelentenek. Eredetileg Thomas More írta le az „utópia” fogalmát, mint egy elképzelt ideális társadalmat. A disztópikus gondolatmenet pedig ennek az ellentétét bontja ki, rámutatva arra, hogy az ideálisnak tűnő rendszerek hogyan fordulhatnak ellenünk vagy hogyan válhatnak rémálommá. Érdekes, hogy a disztópia gyakran szolgál inspirációul a valós világ problémáinak elemzésére és megoldására való törekvésekhez.

Hibát találtál? Segíts nekünk javítani – jelentsd be itt egyszerűen!