Szófaj: főnév
Jelentése:
- Az egyet nem értés vagy össze nem illés érzése, kognitív ellentmondás, különösen, amikor valami nem felel meg az elvárásoknak, vagy két ellentétes gondolat, érzés vagy észlelés egyszerre van jelen.
- Zenében: két vagy több hang együttes hangzása, amely kellemetlen, zavaró benyomást kelt.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A döntéseivel kapcsolatban érzett disszonanciája miatt állandóan kétségek között vergődött.
- „A zene disszonanciája feszültséget teremtett a hallgatóság körében.”
Eredete
A „disszonancia” szó a latin „dissonantia” szóból ered, amelynek jelentése ‘össze nem hangzás’. A „dis-” előtag jelentése ‘nem’, ‘ellentétes’, míg a „sonare” jelentése ‘hangzani’, ‘szólni’. Eredetileg zenével kapcsolatos kifejezésként jelent meg, amely később átvitt értelemben is elterjedt más területeken.
Történeti és kulturális vonatkozás
A disszonancia fogalma különösen fontos szerepet játszik a pszichológiában és a zenében. A kognitív disszonancia elmélete Leon Festinger nevéhez fűződik, amely szerint az emberek belső feszültséget éreznek, ha ellentmondás áll fenn a hiedelmeik, attitűdjeik vagy cselekedeteik között. A zenében a disszonancia használt eleme a feszültség és megoldás megteremtésének, amely elengedhetetlen a zenei drámaiság szempontjából. Művészeti és kulturális kontextusban is gyakran vizsgálják az ellentmondások és össze nem illések keltette reakciókat és hatásokat.
Disszonancia jelentése témában kitöltött template
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A disszonancia kifejezés gyakran csak hangokkal kapcsolatosan merül fel, például zenei disszonanciaként, amikor a hangok egymással össze nem illő vagy feszültséget keltő kapcsolatban állnak. Azonban a pszichológiai kontextusban a „kognitív disszonancia” is fontos jelentéssel bír, amely az ellentmondásos gondolatok vagy hitek feszültségére utal az egyén elméjében. Gyakori tévhit, hogy a disszonancia kizárólag negatív értelemben vett tartalom, pedig a zenei vagy esztétikai disszonancia is lehet kreatív és innovatív.
Összehasonlítás és kontraszt
A zenei disszonancia és a kognitív disszonancia közötti különbség főleg az alkalmazás területében rejlik: az előbbi a zenével kapcsolatos, míg az utóbbi a pszichológiai folyamatokkal. Mindkettő közös eleme a feszültségérzet, amely megoldásra szorul. A kognitív disszonancia esetén ez mentális változtatást vagy igazítást igényelhet, míg a zenei disszonancia esetén zenei megoldásokat, például harmóniát keres.
Példák összehasonlításra:
– Zenei disszonancia: Két vagy több hang egyidejű lejátszása, amelyek együtt hangosan vagy zavaróan szólnak.
– Kognitív disszonancia: Amikor valaki azt hiszi, hogy egészségesen él, de tudja, hogy sok gyorsételt eszik, ami ellentmond a hitrendszerének.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
– Disszonáns: Hangok vagy gondolatok, amelyek nincsenek harmóniában.
– Kontraszt: Különbözőség vagy különbség, ami kiemelkedő.
Szinonimák:
– Feszültség
– Ellentmondás
– Harmóniahiány
Ellentéte
– Harmónia
– Együttérzés
– Konszonancia
– Összhang
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
A „disszonancia” kifejezés különböző területeken és kontextusokban használatos. Zenében például olyan hangok együttesére utal, amelyek feszültséget, kellemetlen érzést váltanak ki, mivel a hagyományos zenei harmóniától eltérnek. Pszichológiában a kognitív disszonancia jelenségére utal, amikor egy személy két vagy több, egymással ellentmondásos hiedelemmel, attitűddel vagy értékrenddel találja magát szemben. Ez a belső konfliktus gyakran kényelmetlen érzést eredményez, és cselekvésre ösztönöz, hogy az ellentmondást valahogy feloldják. A társadalomtudományokban a disszonancia olyan szituációkra utalhat, amikor egy társadalmi csoporton belül jelentős véleménykülönbség vagy konfliktus áll fenn.
Érdekesség:
A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger dolgozta ki az 1950-es években. Érdekesség, hogy a 20. század egyik legkülönösebb tömegpszichológiai jelenségét, az UFO-kultuszokat is ezzel az elmélettel magyarázták. Amikor az emberek hittek abban, hogy egy adott nap végén egy UFO eljön értük, és ez nem történt meg, az okozott disszonancia miatt sokan még erősebben ragaszkodtak hitükhöz, szerveződtek újabb találkozók, illetve keresték az elmaradt esemény logikus magyarázatát.