Szófaj: melléknév
Jelentése:
- Olyan szöveg, amelyet nem ismertek el hivatalosan, vagy amelynek eredete és hitelessége megkérdőjelezhető, különösen vallásos iratok esetében.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- A bizonytalan eredetű kézirat egy apokrif evangélium részletét tartalmazza.
Eredete
Az „apokrif” szó eredete a görög „apokryphos” szóra vezethető vissza, amely azt jelenti, hogy elrejtett vagy titkos. Később a latin „apocryphus” formában terjedt el, jelentése pedig magában foglalja a valóságtól vagy hitelességtől való eltérést.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az apokrif iratok különösen a keresztény vallásban vannak jelen, ahol az egyház által nem kanonizált, de gyakran érdekes és tanulságos szövegek találhatók. Ezek az írások segíthetnek megérteni a korai kereszténység sokszínűségét, és bepillantást nyújtanak a vallási gondolkodás különböző útjaiba.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „apokrif” szóval kapcsolatban gyakori tévhit, hogy minden esetben hamis vagy megtévesztő információra utal. Azonban az apokrif szó eredetileg bibliai kontextusban használatos, és olyan iratokra vonatkozik, amelyek ugyan vallási vagy történelmi szerződéshez kapcsolódnak, de nem szerepelnek a hivatalosan elismert, kanonikus Bibliában. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az írások félrevezetők, hanem inkább azt, hogy nem tekintik őket hitelesnek a hivatalos teológiai kánon szerint.
Összehasonlítás és kontraszt
Az apokrif iratok néha hasonló tartalmat mutathatnak a kanonikus szövegekkel, de mivel nem tekintik őket hivatalosnak, kevésbé bírnak tekintéllyel. Kontrasztként a hivatalosan elfogadott bibliai iratok kanonikusnak tekintendők, amelyeket az egyház vagy egy vallási közösség hitelesként ismer el.
Példák összehasonlításra:
- A példák között szerepelhet az úgynevezett „Tamás evangéliuma”, amely egy apokrif keresztény szöveg, szemben a kanonikus evangéliumokkal, mint például a Máté, Márk, Lukács, és János evangéliumai.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- „Apokrifikus”: ritkábban használt melléknévi alakja a szónak, tulajdonságra vagy jellemzőre utal.
Szinonimák:
- Nem hivatalos
- Nem kanonikus
- Kérdéses hitelességű
Ellentéte
- Kanonikus
- Hiteles
- Hivatalos
Gyakorlati használat különböző kontextusokban
Az „apokrif” szóval többnyire vallási, irodalmi vagy történelmi kontextusban találkozhatunk. Az apokrif iratok alatt olyan szövegeket értünk, amelyek nem részei a hivatalosan elismert, kanonikus írásoknak. Gyakran használják ezt a kifejezést például olyan bibliai könyvek esetében, amelyeket nem fogadnak el az egyházi kánon részeként. Irodalmi értelemben apokrif lehet bármilyen történet vagy hír, amely érvénytelenítetlen állításként vagy feltételezésként terjed, tehát hitelessége kétséges vagy nem bizonyított. A mindennapi használatban is előfordulhat, például amikor valaki egy történetet apokrifként emleget, ezzel utalva arra, hogy bár érdekes, de nem feltétlenül igaz.
Érdekesség:
Egy érdekes tény, hogy az apokrif írások néha nagy hatással voltak a vallási és kulturális tradíciókra, annak ellenére, hogy hivatalosan nem részei a szentírásnak. Például a Jézusról szóló apokrif evangéliumok egyes részletei a közgondolkodás részévé váltak az idők során, még ha az intézményes egyházak nem is ismerik el őket. Az irodalmi világban pedig nem ritka, hogy egy híres író nevét viselő, de nem általa írt mű apokrifként kering, és idővel akár magát az írótól származónak is tekinthetik, gazdagítva ezzel az adott aktuálisan ismert életművet.