Szófaj: főnév, melléknév
Jelentése:
- Olyan személy vagy pozíció, mely szerint az isteni vagy spirituális létezés kérdése megismerhetetlen, vagy ami nem elég bizonyíték alapján eldöntött. Főnévként egy olyan személyt jelöl, aki ezt a nézőpontot képviseli. Melléknévként használva valamilyen elmélet vagy hit körüli kételyt, bizonytalanságot jelent.
Források:
www.dictionary.com
Jelentése példamondatokkal
- Az agnosztikus ember azt vallja, hogy a világegyetem olyan aspektusai léteznek, amelyek az emberi megértés számára elérhetetlenek.
Eredete
Az „agnosztikus” szó a görög „a-” (nem) és „gnosis” (tudás) szavakból származik, ami azt jelenti, hogy nincs tudás vagy ismeret. Az angol nyelvbe a 19. században vezette be Thomas Huxley.
Történeti és kulturális vonatkozás
Az agnoszticizmus a 19. századi tudományos és filozófiai vita eredményeként alakult ki, különösen Charles Darwin evolúciós elmélete kapcsán. Huxley, aki Charles Darwin kortársa és támogatója volt, az új tudományos eszméket összefüggésbe hozta a teológiai kérdésekkel, és így született meg az agnoszticizmus fogalma. Azóta ez a fogalom fontos szerepet játszik a hit, tudomány és filozófia közötti vitákban.
Gyakori tévhitek és helytelen használat
A „agnosztikus” jelentését gyakran tévesen az atheistákkal azonosítják. Az agnoszticizmus nem az istenek vagy a vallások létezésének tagadása, hanem az ismeretek határait hangsúlyozza, azaz azt az álláspontot hirdeti, hogy az isten(ek) létezésének kérdésére nincs bizonyíték, ezért tudományosan nem bizonyítható vagy cáfolható.
Összehasonlítás és kontraszt
Agnoszticizmus és ateizmus: Az agnoszticizmus az ismeretelméleti kérdésekről szól, és azt állítja, hogy a végső igazságok elérhetetlenek az istenek létezése tekintetében. Az ateizmus viszont inkább a hit kérdése, ami a hitetlenséget vagy az istenek létének tagadását jelöli. Mindkét irányzat azonban abban közös, hogy az istenek létezése bizonyítékok híján kérdéses.
Példák összehasonlításra:
- Egy agnosztikus azt mondaná: „Nem tudom, hogy léteznek-e istenek, mert nincs megbízható bizonyíték.” Egy ateista ezzel szemben azt állíthatná: „Nem hiszek istenek létezésében, mert nincs bizonyíték rájuk.
Szó család és rokon értelmű kifejezések:
- Agnoszticizmus, agnosztikus gondolkodás
- Empirizmus (abban az értelemben, hogy az ismeretek empirikus úton történő megszerzését hangsúlyozza)
Szinonimák:
- Nem hívő (bár ez kevésbé precíz és inkább inkorrekt agnosztikus szempontból)
- Szkeptikus (szélesebb értelemben hasonló)
Ellentéte
- Hívő (aki hisz isten(ek) létezésében)
- Dogmatikus (aki bizonyos vallási vagy filozófiai tantételt kérdés nélkül elfogad)
Agnosztikus jelentése:
Gyakorlati használat különböző kontextusokban:
1. Filozófiai kontextus: Az „agnosztikus” kifejezést leggyakrabban a vallás és filozófia területén használják. Az agnosztikus világnézetű emberek úgy gondolják, hogy az isten(ek) létezése bizonyíthatatlan vagy az emberi értelem számára megismerhetetlen. Nem állítják, hogy Isten létezik vagy nem létezik, hanem fenntartják a véleményüket mindkét állítással kapcsolatban, mivel úgy vélik, hiányzik a döntéshez szükséges bizonyíték.
2. Tudományos kontextus: A tudományos szférában az agnoszticizmus egy problémakört jelölhet, ahol a bizonyítékok hiányában nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. Tudományos vizsgálatok során ez a hozzáállás szkepticizmus formájában érkezik, és az objektív bizonyítékok nélküli ítéletek elkerülésének alapfeltétele lehet.
3. Technológiai kontextus: Az információtechnológiában az „agnosztikus” kifejezést gyakran használják olyan megközelítésekre, ahol egy rendszer vagy alkalmazás különböző hardver- vagy szoftverkörnyezetekkel kompatibilis. Például „platformagnosztikus szoftver” az, amely több operációs rendszeren is hibamentesen fut.
Érdekesség:
Az „agnosztikus” kifejezést Thomas Huxley, egy 19. századi brit biológus és filozófus alkotta meg. Huxley először 1869-ben használta ezt a kifejezést egy társas összejövetelen, ahol az érzéseit egyes filozófiai és vallási nézetek hiányos megalapozottságáról és a saját filozófiai szkepticizmusáról fejezte ki. Eredetileg az ő filozófiai álláspontját jellemezte, amely a tudás korlátaira és a tudományos bizonyítékok hiányára hívta fel a figyelmet.